Szeretjük-e Jézust? Jn 14,23–29 A Biblia üzenete

Szeretjük-e Jézust? Ez a kérdés visszhangzik evangéliumi szakaszunkban. Az utolsó vacsorán Jézus, aki új parancsként állítja a szeretetet az apostolok elé, most saját maga felé fordítja ezt a napjainkra közhelyessé tett fogalmat. Mit is jelent Jézust szeretni? Érzelgősség, önközpontú emberi romantika, igaznak hazudott túláradó érzelmek, torzult istenkép – mindez jellemzi azt az (ál)vallásos irodalmat, amely az Isten és az ő Fia iránti szeretetről szól. Nagy iránta a kereslet, viszik, mint a cukrot, hisz korunk embere végletesen szubjektív, folyton önmagával és érzéseivel van elfoglalva, ezért úgy gondolja, istenkapcsolatának is ilyennek kell lennie. Az a jó ima, amely közben „érzek" valamit, az a jó istenkapcsolat, amelyben az „emocionális libikóka" szünet nélkül fölfelé emel, az a jó istenkép, amely „érzelemgazdag", mert hát csak így lehet igazán személyes.

Csakhogy épp a mostani szentírási rész világít rá: mindez emberarcú hamisság. A Jézusszeretet kritériumaiként ő maga, a minta és az őskép, ilyen fogalmakat jelöl meg: „a tanítás megtartása", együtt gondolkodás Krisztussal, hogy távozása öröm legyen számunkra, amelyet a Lélek vált ki, aki megtanít minket az evangéliumi tanításra, eszünkbe juttatja a jézusi szavakat. Mindez fényévekre van az emberi érzelgősség mintájára értett szeretettől. Két mondat közvetlenül a mostani perikópa előtt még sarkosabban fogalmazza meg az igazi evangéliumi szeretet lényegét: „Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat" (Jn 14,15). „Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem" (Jn 14,21). Nem sokkal utána pedig – összegzésként – ezt halljuk a Mestertől: „Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben" (Jn 15,10).

---

Mit jelent Jézust szeretni? Karl Rahner, a jezsuita hittudós így fogalmazza meg ezt: „Aki Jézust szereti, azt szereti, akinek a sorsában osztozni akar szeretetével, amikor pedig ezt teszi, éppen Jézus halálával vállal sorsközösséget. Kész arra, hogy a halálba menő Úrral a felfoghatatlan Isten kezébe tegyen le mindent. Az egész világot és saját magát. Szótlanul és feltétel nélkül." Nem véletlen, hogy Jézus erről a szeretetről halálára készülve beszél, hogy ezt a szeretetet húsvét idején kell szemlélnünk és megértenünk. Az istenszeretet Jézus tanításának és parancsainak megtartása, radikális követés, belehanyatlás az Úr kezébe, meghajlás, engedelmesség, alázat, önátadás, áldozat. Meghalás önmagunknak és emberi érzelgősségünknek. Újjászületés az igazi érzésre, a valódi szeretetre, amely Krisztus-arcú.