Ha tehát száddal Úrnak vallod
Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor
üdvözülsz" (Róma 10,9).
A szánkkal vallást kell tennünk. Megtettem ezt már? Tettem már vallást az Úr Jézusról, mint Megváltómról, akit Isten feltámasztott a halálból, és Isten akarata szerint tettem ezt? Feleljünk őszintén erre a kérdésre!
Ugyanígy szükségünk van szívből jövő hitre is. Hiszek őszintén a feltámadott Krisztusban? Bízom benne, mint megváltásom egyedüli reménységében? Szívből bízom benne? Felelnem kell Istennek erre a kérdésére is.
Ha valóban elmondhatom, hogy vallást teszek Krisztusról és hiszek benne, akkor megváltott vagyok. Az igevers nem azt mondja: "lehet" vagy "talán", hanem hogy megváltott voltom teljesen nyilvánvaló és olyan világos, mint az égen a nap: "Akkor üdvözülsz". Mint hívő és hitvalló, birtokba vehetem ezt az ígéretet, és védelmemre felhozhatom Isten előtt most és egész életemen át, halálom órájában, és az ítélet napján is.
Meg vagyok váltva a bűn terhétől, a bűn hatalmától, a bűnért járó büntetés alól, s végül magától a bűnös léttől. Isten mondta: "Üdvözülsz" - és én hiszek ebben. Meg vagyok váltva. Dicsőség legyen Istennek mindörökké
A szánkkal vallást kell tennünk. Megtettem ezt már? Tettem már vallást az Úr Jézusról, mint Megváltómról, akit Isten feltámasztott a halálból, és Isten akarata szerint tettem ezt? Feleljünk őszintén erre a kérdésre!
Ugyanígy szükségünk van szívből jövő hitre is. Hiszek őszintén a feltámadott Krisztusban? Bízom benne, mint megváltásom egyedüli reménységében? Szívből bízom benne? Felelnem kell Istennek erre a kérdésére is.
Ha valóban elmondhatom, hogy vallást teszek Krisztusról és hiszek benne, akkor megváltott vagyok. Az igevers nem azt mondja: "lehet" vagy "talán", hanem hogy megváltott voltom teljesen nyilvánvaló és olyan világos, mint az égen a nap: "Akkor üdvözülsz". Mint hívő és hitvalló, birtokba vehetem ezt az ígéretet, és védelmemre felhozhatom Isten előtt most és egész életemen át, halálom órájában, és az ítélet napján is.
Meg vagyok váltva a bűn terhétől, a bűn hatalmától, a bűnért járó büntetés alól, s végül magától a bűnös léttől. Isten mondta: "Üdvözülsz" - és én hiszek ebben. Meg vagyok váltva. Dicsőség legyen Istennek mindörökké
--------------------------------------------------------
KÉSZ VAGY-E ELINDULNI
ISMERETLEN HELYRE?
"Hit által engedelmeskedett Ábrahám, hogy menjen ki arra a helyre... és kiment, nem tudván, hova megy" (Zsid 11, 8).
Elindultál-e már valaha így? Ha igen, és valaki megkérdezi, hogy mi a szándékod, nem is tudod megokolni lépésedet. A keresztyén munka egyik nehézsége ez a kérdés: "Most mi a szándékod?" - Valójában nem is tudod, mit fogsz tenni, csak azzal az eggyel vagy tisztában, hogy Isten tudja, mit akar. Állandóan vizsgáld, hogy Isten iránti magatartásod ilyen kimenés-e mindenből - a belé vetett teljes bizalom alapján. Éppen ez a magatartás tart örökös várakozásban: nem tudod, mit tesz majd Isten legközelebb. Legyen minden reggeled, amelyre felvirradsz, ilyen "kimenés": bizalomteljes építés Istenre. "Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől... se a ti testetek felől" (Lk 12,22), azaz ne aggódj olyasmiért, amivel "kimeneteled" előtt sokat törődtél.
"Meg szoktad-e kérdezni Istentől, hogy mi a szándéka?" Ő soha nem mondja meg, mit fog tenni, de kijelenti neked, hogy Ő kicsoda. Hiszel-e a csodákat cselekvő Istenben és kész vagy-e - teljesen átadva magad neki - mindaddig "kimenni", amíg már semmin sem csodálkozol, amit Ő tesz?
Feltéve hogy Isten az, akinek akkor ismerted meg, amikor legközelebb voltál hozzá, mekkora orcátlanság akkor aggodalmaskodnod? Legyen az életed folytonos kimenetel a belé vetett szüntelen bizalomba. Akkor kibeszélhetetlen szépség övezi majd körül életedet, ami megelégíti Jézus Krisztus szívét. Tanulj meg "kijönni" meggyőződéseidből, hitvallásaidból, megtapasztalásaidból, egészen addig, amíg - hitedet tekintve - nincs többé semmi közted és Isten között.
(Oswald Chambers: Krisztus mindenekfelett)
"Hit által engedelmeskedett Ábrahám, hogy menjen ki arra a helyre... és kiment, nem tudván, hova megy" (Zsid 11, 8).
Elindultál-e már valaha így? Ha igen, és valaki megkérdezi, hogy mi a szándékod, nem is tudod megokolni lépésedet. A keresztyén munka egyik nehézsége ez a kérdés: "Most mi a szándékod?" - Valójában nem is tudod, mit fogsz tenni, csak azzal az eggyel vagy tisztában, hogy Isten tudja, mit akar. Állandóan vizsgáld, hogy Isten iránti magatartásod ilyen kimenés-e mindenből - a belé vetett teljes bizalom alapján. Éppen ez a magatartás tart örökös várakozásban: nem tudod, mit tesz majd Isten legközelebb. Legyen minden reggeled, amelyre felvirradsz, ilyen "kimenés": bizalomteljes építés Istenre. "Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől... se a ti testetek felől" (Lk 12,22), azaz ne aggódj olyasmiért, amivel "kimeneteled" előtt sokat törődtél.
"Meg szoktad-e kérdezni Istentől, hogy mi a szándéka?" Ő soha nem mondja meg, mit fog tenni, de kijelenti neked, hogy Ő kicsoda. Hiszel-e a csodákat cselekvő Istenben és kész vagy-e - teljesen átadva magad neki - mindaddig "kimenni", amíg már semmin sem csodálkozol, amit Ő tesz?
Feltéve hogy Isten az, akinek akkor ismerted meg, amikor legközelebb voltál hozzá, mekkora orcátlanság akkor aggodalmaskodnod? Legyen az életed folytonos kimenetel a belé vetett szüntelen bizalomba. Akkor kibeszélhetetlen szépség övezi majd körül életedet, ami megelégíti Jézus Krisztus szívét. Tanulj meg "kijönni" meggyőződéseidből, hitvallásaidból, megtapasztalásaidból, egészen addig, amíg - hitedet tekintve - nincs többé semmi közted és Isten között.
(Oswald Chambers: Krisztus mindenekfelett)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése