2013. november 3., vasárnap



MÉG NEM KÖSZÖNTEM MEG. Füle Lajos.

Még nem köszöntem meg Neked
a sebeket, a kékeket,
a belső részekig ható
próbákat itt, az elhaló
sóhajokat, az éjeket,
még nem köszöntem meg Neked.

De lassan érti már a hit
formáltatásom titkait.
Már lassan, lassan felfogom,
milyen hálára van okom
próbáidért, bár fájva fáj,
s nyomot hagy bennem mindahány.

Kerülni őket hasztalan,
s a nehezük még hátra van.
Tudom: még nem kész gyermeked,
URAM, és TE is szenveded
fájdalmaim, hogy értsem ezt:
micsoda áldás – a kereszt!

„A kékek és a sebek távoztatják el
a gonoszt, és a belső részekig ható
csapások.” (Példabeszédek 20,30; Károly ford.)



Több keresztyén embertől hallottam már, hogy szereti-e földi életet.
Én azonban abba a kategóriába tartozom, aki nem szeret-e Földön élni!
Lehet épp Te is olyan vagy, aki valami jobb után vágyódik!
Valami olyan után, amit itt nem kaphat meg.
Számomra ez a:  - tisztaság (fehér ruha)  - igazság  - békesség  - Szentlélekben való öröm
Azonban amíg élünk ezen a Földön, törekedjünk az Isten szerint való értékes és hasznos életre.
Ne a hiábavalóságokat hajszoljuk, hanem  gyűjtsünk maradandó kincseket.
Az Úr áldjon meg Téged












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése