"Az éjszaka
múlik."
(Róm.13:12)
A keresztények az első században buzgón várták Jézus
visszatérését. Sokaknak, ha nem mindenkinek, a küzdelem a gonosz erőivel
szemben olyan volt, mint egy szenvedéssel teli éjszaka. Pál a Rómában élő
keresztényeknek írta ezeket a bátorító szavakat, hogy az "éjszaka már
múlik."
Napjaink a sötétség sokkal nagyobb, mint valaha volt.
A bűn egyre sokasodik és a gonoszok sok ember fölött zsarnokoskodnak. Semmi
másban nincs remény, csak Krisztus evangéliumában. Jézus visszatérésének közel
kell lennie.
Fontos, hogy Jézus követői végre felébredjenek az
álomból, amibe olyan sokan elmerültek. A lehetőség ideje
ma van és nem holnap. Vessük le azért a sötétség cselekedeteit és vegyük
magunkra a világosság fegyvereit! (Efézus 6 :13-17.)
Forrás:
Igazgyöngyök - Az Ige asztaláról
ITM Kiadó
--------------------------------------------------------------
A Teremtő bölcsessége.
"Mily
számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a
föld a te gazdagságoddal." Zsoltár 104:24.
Önkéntelenül az alábbi ének jutott eszembe, amikor a fenti
Igét olvastam
Nagy Istenem, ha nézem a világot, Melyet teremtett szent
"legyen!" szavad.
Ha itt a földön millió lényt látok, Kiket igazgatsz, táplálsz egymagad.
Refr: Szívem feléd ujjong örömtele: Mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te!
Szívem feléd ujjong örömtele: Mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te!
Ha nézek föl,az ég dicső boltjára, Hol tündököl csodás csillag sereg,
Hol pompás két aranyhajóként járva, A nap s a hold az űrben fönt lebeg.
Uram Igédben, hogyha megtalállak, Ha látom ott kegyelmes tetteid.
Választott néped, amint egyre áldod, Türelmesen viselve bűneit.
Ha Jézust látom, itt a földön járva, Alázatos, türelmes szolgaként,
Látom, hogy áldást áraszt a világra,S kereszthalálra adja életét. Refr:
Ha itt a földön millió lényt látok, Kiket igazgatsz, táplálsz egymagad.
Refr: Szívem feléd ujjong örömtele: Mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te!
Szívem feléd ujjong örömtele: Mily nagy vagy Te, mily nagy vagy Te!
Ha nézek föl,az ég dicső boltjára, Hol tündököl csodás csillag sereg,
Hol pompás két aranyhajóként járva, A nap s a hold az űrben fönt lebeg.
Uram Igédben, hogyha megtalállak, Ha látom ott kegyelmes tetteid.
Választott néped, amint egyre áldod, Türelmesen viselve bűneit.
Ha Jézust látom, itt a földön járva, Alázatos, türelmes szolgaként,
Látom, hogy áldást áraszt a világra,S kereszthalálra adja életét. Refr:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése