Kipróbáltad már, – hogy milyen,
– nyitott szívedből adni?
Felrázva néhány csüggedőt,
– jó embernek maradni?

Segíteni az éhezőt,
tudva, más nem segíthet!
Reményt adni, hol elfogyott…,
hol vár sóvár tekintet.

A földi lét csak anyagi,
kincset ne gyűjts magadnak!
Szívük, lelkük is megtelik,
kik szeretettel adnak!

A világ tőled gazdagabb,
s általad válik szebbé.
Vizsgáld meg belsőd, Önmagad,
s az álmod váljon tetté!

Amit küldesz, majd azt kapod,
a szeretet sosem vész el.
Jöhetnek bajok, viharok,
ne szállj szembe a széllel.

Csak tedd a dolgod csendesen
és szépítsd kis világod!
S meglátod álmod létre kel,
s megnő apró “virágod”.

Legyél, ki voltál mindig is,
jótékony, tiszta lélek!
Tárd ki ajtód és ablakod,
  és sóhajtsd világgá: ÉLEK!