Menváram énnékem az Úr: a zord
viharban sziklavár!
Bár csapdos a hullám vadul: ott
szívem menhelyet talál!
„Úgy, úgy bízom az Úrban, menváram
Ő, menváram Ő,
Menváram Ő ! Ó Jézusom tebenned
meg nyugszom én,
Te zord viharban sziklavár „
--------------------------------------------------
EGY
KOPOTT
Szerző:
Bódás János .
Egy kopott könyvem van nekem, s ha hozzám minden idegen,
kinyitom s már nem vagyok árva: fényes mennyei seregek
suhannak s visznek hozsánnázva. Fekete tó, - s napként ragyog.
Mint fáradt, hunyó csillagok, le-lehullok, de itt találok
megújulást. Ebből születnek vértanúk, szentek s óriások.
Kis könyv. Sok "bölcsnek" langy mese, s én, a senki, győzök vele:
benne annyi tűz s annyi hit van, mint földet rendítő erő
a hallgatag kis dinamitban. Égi kamra. Nincs rajt lakat.
Szomjamat oltja, jóllakat s tőle Istent hordom magamban.
S tudom, hogy szavam, életem győztes, ifjú és halhatatlan.
kinyitom s már nem vagyok árva: fényes mennyei seregek
suhannak s visznek hozsánnázva. Fekete tó, - s napként ragyog.
Mint fáradt, hunyó csillagok, le-lehullok, de itt találok
megújulást. Ebből születnek vértanúk, szentek s óriások.
Kis könyv. Sok "bölcsnek" langy mese, s én, a senki, győzök vele:
benne annyi tűz s annyi hit van, mint földet rendítő erő
a hallgatag kis dinamitban. Égi kamra. Nincs rajt lakat.
Szomjamat oltja, jóllakat s tőle Istent hordom magamban.
S tudom, hogy szavam, életem győztes, ifjú és halhatatlan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése