2013. június 24., hétfő



Viktória. A Világ...

Vallás, Egyházak, Papok...
Korrupció.
Stricik, Prostik, Gyilkosok, Rablók...
Politikusok.
Gyűlölet, Halál, Kínzás...
Elmebaj.
Iskolák, Gyerekek, Egyéniségek, Ellentétek...
Álszentség.
Betegségek, Hóbortok, Babonák...
Kényszeresség.
Háború, Fegyverek, Pusztítás, Csaták...
Agresszió.
Nézeteltérés, Erőltetés, Elnyomás...
Vallás.
------------------------------------------------------
Saját Jézus arcai.

Jártam már nyomorban,  hol koldus éhezett,
s kastélyban, hol a királynak  volt aranyból bőségesen.

Láttam már síró asszonyt,  a templomban,
s gőgös urat,  orrát fennhordva.

Láttam már az  égre tekintett síró gyermekeket,
s gazdag, de mégis  nincstelen embereket.

Láttam már gyermekét szerető, féltő édesanyát,
s olyat, ki eldobta  Istentől kapott magzatát.

Hallottam már békét s szeretetet hirdető papokat,
s láttam már véres háborúkat.

Hallottam már nagy ígéreteket szóló ,,hős" embereket,
s láttam olyat, ki ,,csak" szeretetből cselekedett.

Láttam már aranyukat, osztogató gazdagokat,
s ,,nincsüket" is odaadó szegény parasztokat.

Láttam már a templomban imádkozót,
s olyat, ki tettével megmenti a rászorulót.

Láttam én már annyi arcot s embert,
de mindegyikben láttam Jézust, a szeretetet.
--------------------------------------------------------------
Dr. Sándorné Manyika  .Vasárnapi mise.
A noszvaji kis kápolna  Sokat jelent nekem,
Évek óta odajárok  A legszívesebben.

Úgy várom a vasárnapot,  Misét, liturgiát,
Szeretem a kis közösség  Minden egyes tagját.

Ott vannak mély hitű szülők, Kik gyermekeikkel,
Megtisztelik Isten házát Szívvel és lélekkel.

Búcsúzóul együtt mondunk Pár gyönyörű imát,
Utána még beszélgetünk, Mint egy kedves család.

Eszembe jut szülőfalum És a gyermekkorom,
Hol a vasárnapi mise Fontos volt még nagyon.
------------------------------------------------------------------------------------

Ady Endre. Teveled az Isten.

Ha Istenhez gyönge szódat emeled
Teveled lesz akkor az Isten.

Elvesztetted szegény, kóbor magadat:
Ha szabad: segítsen az Isten.

Perc-barátok kedve már elköltözött:
Búk között itt lesz tán az Isten.

E szép élet nem sok örömet hozott:
Gondozott azonban az Isten.

Az Istenhez gyönge szódat emeled:
Teveled lesz akkor az Isten.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése