ApCsel 5,27-33; Jn 3,31-36
"Akit az Isten küldött, az az Isten beszédeit szólja..."
Olyan a szó, mint a kés. Lehet vele sebezni, fenyegetni, ölni. Lehet vele alkotni, faragni, étkezni. Lehet vele életet menteni, műteni... " A szó veszélyes fegyver, és van, aki fegyvertelen." - emlékezhetünk a rockoratórium szövegére. De arra is emlékezhetünk, amikor sebeket kaptunk, támadások értek, és éles nyelvek vágtak belénk. Joggal, jogtalanul? A seb mindenképpen fáj. Amiket viszont magunk adtunk, az másoknak is ugyanígy fájt, mint nekünk fájtak az elszenvedett szavak . Szavaink arra is használhatóak, hogy elrejtsék azt, amit rejteni akarunk, ezt fecsegésnek is mondjuk. Szavainkkal megtéveszteni is tudunk, hamis képet, rész igazságot szólva. Félrevezető elringatásokat is hordozhatnak szavaink, mikor súlytalan szóvirágokkal takarjuk el a fontos, lényegi elemeket. A látványosan agresszív, bántó szavak azok, melyek az emberi kapcsolatokat csírájukban ölik meg. Mennyei Atyánk küldte Jézust, küldi Józsit, Pistit, Marit, Évát... engem is, Téged is. Az Isten beszédének szólására küld. Ezért kell folyton szem előtt tartani a jézusi tájékozódásunkat, hogy tudjuk, minél jobban tudjuk, fejlődőképesen tudjuk azt, amit szólnunk kell. A saját gondolatainkkal felettébb tele vagyunk, kérdés, hogy ez mennyire van fedésben Atyánk gondolataival? Gyümölcseink mutatják fánk minőségét. Jézustól tanulhatjuk a vallomás szavait. Az Atyával harmóniát kereső vallomások megnyilatkozásait. Kitárulkozások ezek, melyek bepillantást engednek a személyiség "szentek-szentjébe", istenkapcsolatába. Másokat oda vonzani akaró, másokkal mélyebb közösségben levésre hívó szavak ezek: Jézus Atyja, a mi Atyánk is, az ő szava legyen a mi szavunk is. Jézustól eltanulhatjuk a tartalmakat, mélységeket, értékszemléletet kifejező szavakat is. Az elmondott, írott és sokféle módon ábrázolt gondolatok környezetünk megszólításai. Objektiválódott szellemiségünk bizony jó lenne, ha követni tudná a teremtésben felismerhető rendezettséget, célirányosságot, törvényszerűséget... hogy ami megjelenik általunk, az jókor és jót sugározva jelenjék meg?hogy amit elhallgatunk, azzal is megtévesztés helyett a szerető védelmet és a bölcs, személyre szabott segítséget mutassuk meg. Én az emberiség magyarul beszélő kultúrájához tartozom. Így tudok a leginkább szólni, a leginkább indulatot kifejezni... és imádkozni is. Az én anyanyelvemnek is addig van létjogosultsága a Teremtő tervében, amíg lesznek ezen a nyelven is megszólaltatói az Atya gondolatainak. Ugye valahol ebben is egy húron pendülünk...?
[Király Ignácz / Érd]