505

Mindeddig vélem volt az Úr, Megáldott minden jóval.

Mindeddig védett hűn az Úr, És őrzött éjjel nappal.

Mindeddig éltem pajzsa volt, Az éjszakában fényt adott.

Mindeddig megsegített.

2. Dicsének zeng az ajkamon, És hála tölti szívem,

Mert azt mind el se mondhatom, Hogy mit tett vélem Isten.

Míg élek, mindig hirdetem: Nagy dolgot tett az Úr velem,

Mindeddig megsegített.

3. Tarts meg tovább is, jó Atyám, Hogy hozzád jussak végre!

Ha jönne még sok próba rám, Légy éltem menedéke!

Erőd, kegyelmed adja meg, Hogy fönn is elzenghessem ezt:

Mindeddig megsegített.

284

Hogyha hajt a szélvész vad hullám felett,

És remegve félsz, hogy minden elveszett,

Számláld meg az áldást, nézd meg egyenként,

Lásd, az Úr szent kezéből mily sok jó ért!

Refrén:

Nézd az áldást, nézd meg egyenként,

Nézd az áldást, mind a jót, mi ért!

Nézd az áldást, nézd meg egyenként,

Lásd, az Úr szent kezéből mily sok jó ért!

2. Gond, ha nyomja lelked, válladat kereszt,

Szinte attól tartasz, el se bírod ezt,

Számláld meg az áldást, oszlik bánatod,

Énekelve, vígan töltöd a napot! Refr.

3. Így a földi harcban, míg tart életed,

Ne csüggedj el soha, mert az Úr veled!

Számláld meg az áldást, tedd ezt minden nap,

Angyalai őrzik végig utadat! Refr.

308

Isten hord karjain, ne csüggedj el;

Védelme biztató, jöjj, ismerd fel!

Hatalmas karjain magához von,

Nem árthat semmi sem, Ő oltalom.

Refrén:

Kézen fog Isten és vigyáz reád,

Szeret, mint gyermekét, hisz Ő Atyád;

Hitben e szent tudat sziklaszilárd,

Hűsége megmarad próbákon át.

2. Isten hord karjain magányodban,

Meghallgat könnyező fohászodban.

Ha a sok gond alatt megfáradt vagy,

Felvidít hű Urad, bízd Rá magad! Refr.

3. Isten hord karjain ínségedben,

Elmúló életed sok terhében,

Megáll az Ő szava, vissza nem tér,

Fogadd be, benned is örökké él. Refr.

340

Jer, dicsérjük Őt, az égi Királyt,

Ki gondviselőnk, ki annyi jót ád!

Hű őrizőnk, pajzsunk, a bajban megvéd;

Most ujjongva áldjuk az Úr szent Nevét.

2. Nagy bölcsességét ki foghatja fel?

Mit alkotott Ő, mind Hozzá emel.

A hegy, völgy, az erdő, a mező, a szél,

Az eső, a harmat Őróla beszél.