Kurczina Terézia
Reményem

Életutamon, ha fájdalmak kínoznak,
felkavarják nyugalmam, s gondokat hoznak,
olyankor- mielőtt még félni kezdenék,
Jézus mellé húzódva megfogom kezét.

Engedem magamat általa vezetni,
megoldást Ővele próbálok keresni.
Bizalommal tekintek Rá mindenkoron,
megrettenni, ijedezni nincsen okom.

Ő tudja leginkább mi a legjobb nekem,
szeretettel tartja kezében életem.
Történhet akármi, mellette nem félek,
nehéz helyzetekben őbenne remélek.

Átjárhatja szívem mélységes fájdalom,
Övéhez simulva Őneki átadom.
Átöleli lelkem, enyhül a bánatom,
reménysugár fényét mellette láthatom.

Vele szüntelenül egyesülve lenni,
gondjaim, vágyaim a kezébe tenni,
nehézség idején sohasem rettegni,
társasága nekem a reményt jelenti.

Biztonságban vagyok a szeretetében,
mindig hinni tudok gondviselésében.
Minden körülmény közt Őbenne bízni jó,
állandó reményem nem csak illúzió.

Ő az életemnek egyetlen fix pontja,
kegyelmeit reám kéretlenül ontja.
Lelki sötétségben fényesen világít,
bajokból kivezet, mellőlem nem tágít.

Ővele énnekem nincs okom aggódni,
Istenhez elvezet, nem hagy elkallódni.
Féltő figyelemmel kíséri életem,
támaszát bármikor nyugodtan kérhetem.

Mikor gondjaimat a kezébe teszem,
világos utamat nyomban észreveszem.
körülvehet bármily hatalmas sötétség,
általa felvillan bennem a reménység.

Nehézségeimet, Őneki ajánlom,
békés nyugalmamat Szívében találom.
S látván, hogy életem nem sötét éjszaka,
másnak is felragyog a remény csillaga.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

nagy zsigmondné

VELEM VAN AZ ISTEN

Sokszor érzem úgy, hogy
Isten csodát tesz velem,
Mert egymás után sorra
Születik az újabb versem.
Nem kell ehhez különös
Tehetség csak annyi hogy,
Az ember végig gondolja
Az eddig eltelt életét.
Volt abban öröm bánat,
Csüggedés, de egyvalaki
Mindig segített és már
Nem is volt olyan nehéz.
Ahogy múlnak felettem az
Évek meg tanultam többet
Imádkozni és, kéréssel
Fordulni Istenhez.
Hálát adni neki minden
Egyes napért az életemért
És a családomért.
Tudom sokszor nem is
Érdemlettem, de éreztem,
Mindig velem volt a kegyelem.
Volt, hogy a reménységem
Is elhagyott engem, de Ő
A próbáltatásokban
Megfogta a kezem.
Reményt adott mikor
Nem is kértem, azt mondta
ELÉG NÉKED AZ ÉN KEGYELMEM.
Kérem a JÓ ISTENT
Hogy ezután is őrködjön
Felettem, és erősítse az én hitem!
Ha keresztet küld
Tudjam azt elviselni,
Tudjak csendben imádkozni
Kérlek Uram!
Ne hagyjál el engem!
Örömben és bánatban
Mindig legyél velem!

------------------------------------------