ISTEN SZEMSZÖGÉBÕL LÁTNI AZ ÉLETET

Jôjj fel ide, és megmutatom néked, a miknek meg kell lenni ezután. (Jel 4:1)

Nem mindegy, hogyan tekintünk az életre, az életünkre. Értékrendszerünket, kapcsolatainkat, céljainkat is meghatározza az.

Ha az életet egy party-nak véled, nem csoda, ha a célod az, hogy jól érezd magad rajta.

      Ha úgy tekintesz az életre, mint egy versenypályára, természetesen a sebesség, a rohanás fogja jellemezni életed.

      Ha egy maratoni futásnak véled azt, a kitartásnak nagy értéke lesz a szemedben.

      Ha harcnak, vagy játéknak tekinted az életedet, a gyõzelemre fogsz törekedni mindenekelõtt.

      Milyen a te életszemléleted? Ha be akarjuk tölteni azt a célt, amire Isten teremtett, nem ezekkel az evilági fogalmakkal kell próbálkoznunk, hanem az Igében található megközelítésekkel.

      Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. (Róm 12:2)

      A Biblia szerint az életünk Isten szemszögébõl ezzel a három fogalommal határozható meg:

      1. Próba, 2. sáfárság, 3. ideiglenes megbízatás.

1. Az élet próbák sorozata.

      A próbában elestek már sokan - pl. Ádám, Éva, Dávid; és megálltak sokan - pl. József, Rúth, Eszter Dániel.

      Isten a próbákkal formálja gyermekeit. Azt akarja, hogy a próbákban megálljunk, gyõzzünk.

A próbában megmutatkoznak gyengeségeink, s ezeket rendezhetjük. Fölkészülhetünk.

      Nem ad nagyobb próbát, mint amivel megbirkózhatunk.

      Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hû az Isten, aki nem hágy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sôt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek. (1Kor 10:13) Boldog ember, aki a kísértésben kitart. (Jakab 1:12)

2. A földi élet sáfárság.

      Nem a miénk itt semmi. Mindent Tõle kaptunk. Mid van ugyanis, a mit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna? (1Kor 4:7)

      Isten számon kéri tôlünk azt, amit adott.

      Ami pedig egyébiránt a sáfárokban megkívántatik, az, hogy mindenik hívnek találtassák. (1Kor 4:2)

      Az ô ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hû szolgám, kevesen voltál hû, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. (Mt 25:21)

      Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi kincset? (Lk 16:11)

3. Az élet ideiglenes megbízatás

      Amikor a zsoltáros megértette az élet ideiglenességét, így fohászkodott: Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen mulandó vagyok. (Zsolt 39:5)

      Az élet ideiglenességének megértése még jobban odafordít az el nem múlókhoz. Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. (2Kor 4:18)

Máté 7,22-23.Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk-e ördögöket, és nem cselekedtünk-e sok hatalmas dolgot a te nevedben? És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.