2013. április 19., péntek



Róm 15,14-21 -- Zsid 12,18-24—
János evangéliuma 21,22 mondta
Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? - Te kövess engem!
Krisztus eljövetelére
 URAM!
Ugyanannak a szónak más és más csengést ad a helyzet, amelyben elhangzik. Vagy három esztendővel előbb ugyanígy hívta el Pétert,Jézus A fiatal halászt, abban a szavakban találkozott a "sorsával". Habozás nélkül, boldog örömmel utána indult. Nyomában járva sok csodának volt szemtanúja. Királyok és próféták irigyelhették volna érte. De az út nem volt játék. Téged követni Jézus: lemondás, megtagadás, szolgálat és - ó, most már jól tudja – Péter is, kereszt, kereszt! Föltámadás utáni hívó szava megelőzően pedig még szépítgetés nélkül föltárta Péter előtte végét is: az erőszakos halált (Ján. 21,18). Akkor - három év előtt is - hívta Pétert. Nem kényszeríttette. Most is önkéntes követésre hív. Maradhatott volna. De mind a kétszer elfogadta. Így lett áldott az élete.
Uram!
Gyermekségem ideje óta hallom hívó szavadat. Nehéz viszonyok között is hívtál. Áldalak érte. Sőt kérlek: ne szűnj meg hívni. Hadd halljam ezt a szót akkor is, amikor nem munkára, küzdelemre hívsz már, hanem nyugalmadba.
---------------------------------------------------------------

Lea.
1Móz 29-30 rész.-- És, …..” inkább szereté Rákhelt, hogysem Leát .”
Nem könnyű sors: háttérben meghúzódva,
Félrelökötten, megvetetten élni.
Emberi megbecsülést nélkülözve,
Istentől áldást reménykedve kérni.

Szolgálni árnyban. Kitartani mégis,
meg nem riadva, bárha visszaverve.
De gyermekei: törzsfők, pátriárkák.
Sebzett asszony-szív beépül a TERVBE.
Siklós József (Hozsannázó napok, III. 637.old)
--------------------------------------------------------

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése