KEZDET ÉS A VÉG

Uram Te vagy, a Kezdet s Te vagy a Vég,,                                                                                                                az Alfa és az Omega,
középpont, a lét kiinduló pontja,
Teremtő és fenntartó egy személyben,
a világ sorsának irányítója.
Emberi büszkeség a válság oka,
ha önmagát helyezi középpontba.
Saját sorsát önmaga irányítja,
Isten igazát, s tán létét tagadva.
Sötétet a fénytől, Te választod el,
és mi jó, mi rossz, Uram Te döntöd el.
Nem az a bölcs, aki magát annak mondja,
hanem az, aki hallgat a szavadra.
Nem mond rossznak jót, és a rosszat jónak,
s a keserűt édesnek nem hazudja,
Nem altat el részegítő itallal,
mert emlékszik Jézus, édes szavára.

Mellyel rávilágít az igazságra,
Isten szeretetére, jóságára.
A bűn állapotából elmozdulva,
helyreáll Isten, s ember kapcsolata.                                                                                                                           

 A feltámadásban.

Orbán Hajnal Nézz le rám.

Hatalmas Isten! Nézz le rám.
Te akkor is értesz, ha néma a szám.
A kereszt, amit adtál. Nehéz.
Te tudod, hogy nem panaszképp...
A vágy, amit belém oltottál,
A magány, amit társul adtál...
Én tudom, hogy nem adsz nehezebbet,

Mint amit elbírni képesek az emberek.
Azt is tudom, hogy amit kaptam,
Azt nem tarthatom magamban.
Fáklya vagyok, de kérlek Uram,
Ha túl nehéz lenne az utam.
Ülj le mellém, bár nem érdemlem,
És fogd meg kérlek akkor kezem.
Ölelj át kérlek csendesen,
Hadd sírjam ki magam a szíveden,
Hadd mondjam el milyen nehéz,
Hogy mily sok a szenvedés,
Ne szólj semmit, csak ölelj szorosan .
Üljünk ott ketten, könnyesen, porosan,
Mert Te alkottál engem,
A Te lelked van bennem .
Értesz akkor is, ha néma a szám.
Hatalmas Istenem nézz most le rám,
Hozd el nekem a békét kérlek,
Én nagyon, nagyon Szeretlek Téged.