É N É R E T T E M  !

                                           / Hortobágyi László verse /

Gyötrelemnek, gyásznak helye,

Csendes halom, oh Golgotha.

Durva ácsolt kereszt áll fent

S ott csüng Isten Fia.

Sötét a nap, inog a föld,

És Te ott függsz a kereszten,

Megcsúfolva. Meggyalázva.

Énérettem és helyettem,.

Leteszem nagy bűnigámat,

Agyongyötört, fáradt lelkem,

Szárítsd fel sok forró könnyűm

És tégy mindent újjá bennem.

Átkarollak teljesen hittel

S Veled megyek Golgothára

Nem engedlek soha én el:

Ráborulok keresztfádra.

Fogadj Uram, amint vagyok,

Vedd az életem, Neked adom :

Mily csodás a Te irgalmad,

Szeretsz engem, tudom, nagyon.,

--------------------------------------------------

Azt a keresztet...
amely most annyira nyomja válladat,
 mielőtt elküldte hozzád az Úr
mindenható szemével megvizsgálta
szerető irgalmával, átmelegítette
mindkét kezével súlyát mérlegelte
vajon nem nagyobb-e,
nem nehezebb-e annál,
mint amit elbírsz?

Szent kegyelmével aztán megáldotta,
Irgalmasságával megillatosította,
Reád és bátorságodra tekintett
Így érkezik a mennyből kereszted
Mint Isten köszöntése
Mint a te jó Urad szeretetének
Irgalmas ajándéka. (szerzője ismeretlen