A tanítványoknak szóló új parancsolat

Olvasmány: János 13,21-38.

„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” Jn 13,34-35.

Ez az igerész egész közelről mutatja meg nekünk azt, hogy milyen volt Jézusnak és a tanítványainak a legszűkebb közössége. Nagycsütörtök este utoljára van együtt a Mester tanítványaival. A meghitt beszélgetést most nem zavarja semmi, sem a gyógyulásra váró betegek, sem a vigasztalásért áhítozó szegények tolongása. Este van, túl vannak már a nap zaján, fáradságán és beszélgetnek. S amikor ilyen közelről nézzük ezt a legmeghittebb, legszűkebb tanítványi közösséget Jézus körül, akkor látjuk, milyen különböző emberek vannak itt együtt. Pedig mind Jézus tanítványai. Mégis milyen különbség van köztük! Jézus legszűkebb környezetéhez tartoznak, mégis milyen más indulat, szándék van az egyikben, mint a másikban. Milyen másképpen tanítvány Péter, mint János, vagy Júdás, mint az összes többi. Az ő személyüket nézve arról szeretnék most beszélni, hogy milyen különböző tanítványi lehetnek Jézusnak

-------------------------------------------------------------

Assisi Szent Ferenc imája

Uram, tégy engem békéd eszközévé,

Hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,

Hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,

Hogy összekössek ott, ahol széthúzás van,

Hogy reménységet keltsek ott, ahol kétségbeesés kínoz,

Hogy fényt gyújtsak ott, ahol sötétség uralkodik,

Hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.

Ó, Uram, segíts meg, hogy törekedjem

Nem arra, hogy megvigasztaljanak,

Hanem, hogy én vigasztaljak,

Nem arra, hogy megértsenek,

Hanem arra, hogy én megértsek,

Nem arra, hogy szeressenek,

Hanem, hogy én szeressek.

Mert, aki így ad, az kapni fog,

Aki elveszíti magát, az talál,

Aki megbocsát, annak megbocsátanak,

Aki meghal, az fölébred az örök életre.

------------------------------------------------------