Jöjjetek, mert minden el van készítve

 „Jézus pedig szólt: Ültessétek le az embereket!" (Jn 6,10).

Mai keresztyén életünk az elkövetkezendő mennyei lakoma előíze, mert Isten „leültetett bennünket vele együtt". Vele, akit jobbjára ültetett a mennyekben, és minden hatalmasság, erő és uraság fölé helyezett (Ef 1,20; 2,6). Ez azt jelenti, hogy a megváltás munkája nem a miénk, hanem az övé. Nem mi munkálkodunk Istenért, hanem Ő munkálkodott értünk, és ajándékozza nekünk a nyugodalmat. Odanyújtja nekünk Fia bevégzett munkáját és ezt mondja: „Kérlek, üljetek le!". Azt gondolom, az üdvösséget kínáló felhívást nem lehet a nagy lakoma példázatában elhangzó hívó szavaknál jobban kifejezni: „Jöjjetek, mert minden el van készítve".

-------------------------------------------------------------------

Az Ő útján vele együtt?

 „Vegyétek fel magatokra az én igámat és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok" (Mt 11,29).
Mit jelent felvenni az Úr igáját? Készséges együttműködést vele az isteni terv megvalósításában. Persze az iga korlátozza az ökröt; nem kószálhat szerte a mezőn tetszése szerint, hanem egyenes vonalban kell előre haladnia. Így sikerül a munkát elvégeznie. Itt van a szívbeli alázatosság értéke, melynek nincsenek nagy és becsvágyó gondolatai önmagáról, hanem kész Istentől kijelölt helyét elfoglalni, bármilyen alacsonyan legyen is az.
Máté evangéliumának ebben a fejezetében szinte hiábavalónak tűnik az Úr Jézus nyilvános szolgálata, mert csak a kisdedekre gyakorolt hatást, csak ők értették meg Őt. „Micsoda méltatlanság!" - kiáltanánk fel. De nem, az Ő szavai ezek voltak: „Igen Atyám, mert így volt kedves teelőtted." Ő nem törekszik másra, csak hogy Isten rendeléseit készségesen elfogadja. Az a kérdés, hogy elfogadjuk-e korlátozásait; járunk az Ő útján vele együtt? Mert ez a legmélyebb nyugalom, „nyugalom a mi lelkünknek".

---------------------------------------------------------------------------