A bemerítés: az Isten családjába tartozás jele

Az egészséges családban a családtagok nem szégyellik a családba tartozásukat. Sajnos sok olyan hívõvel találkoztam már, akik soha nem azonosították magukat nyilvánosan a lelki családjukkal úgy, ahogy azt Jézus parancsolta - a bemerítkezés által. A bemerítés nem egy “választható” rituális cselekmény, amit késleltetni, vagy halasztani lehet. Az jelzi azt, hogy Isten családjába tartozol. Az által nyilvánosan megtudja a világ, hogy “nem szégyenlem, hogy Isten családjához tartozom.” Ezt a csodálatos cselekményt Jézus elrendelte családja minden tagjának. Õ mondta: Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén ôket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében. (Mt 28:19)

Éveken át töprengtem azon, vajon miért adott az Úr Jézus a bemerítésnek ugyanolyan hangsúlyt, mint az evangélium hirdetésének és a tanításnak. Miért olyan fontos a bemerítés? Azóta rájöttem, hogy azért, mert ez Isten velünk való második tervét nyilvánítja ki: az Õ családjába tartozunk, annak tudatos részesei vagyunk.

A bemerítés önmagában természetesen nem tesz bennünket Isten családja tagjaivá, csak a Krisztusba vetett hit alapján leszünk azok. A bemerítés csak megmutatja, hogy Isten családjának része vagyunk. Mint ahogy a jegy-gyûrû csak látható jele a szívben hozott ígéretnek.

A legnagyobb kiváltság

Az Úr Jézus nem szégyell atyja fiainak mondani bennünket (Zsid 2:11; Mt 12:49-50). Gondolkozzunk el ezen! Nincs annál nagyobb tisztesség, mint hogy Isten családjának tagjai vagyunk. Amikor olyan jelentéktelennek, erõtlennek, elhagyottnak érzed magad, gondolj arra, hova, kihez tartozol!