Az öröm titka a nyomorúságban 2Korinthus 8,1–6

Macedónia Görögország északi vidékének az elnevezése. Gyülekezetei

földrajzilag távol estek a jeruzsálemi gyülekezettől, mégis egy közös test

tagjai voltak a szükségben lévő jeruzsálemi testvérekkel. Jeruzsálemben ez

idő tájt éhínség volt, amely a keresztyéneket sem kerülte el. „Sok baj éri az

igazat, de valamennyiből kimenti az Úr” – olvashatjuk a 34. zsoltárban. A keresztyének

számára az Úr mentő szeretete igen gyakran testvéri szolgálat útján

érkezik. Így érkezett Jeruzsálembe is a macedóniai keresztyének adománya.

Meglepő módon igénk alapján nem elsősorban a jeruzsálemiek, hanem

a macedóniaiak az isteni kegyelem kedvezményezettjei. Miért? Mert életük

számos próbája közül egyet bizonyosan Isten örömére teljesítettek: szíves

adakozásukkal bizonyították önzetlenségüket, közösségvállalásukat. Van-e

helye az életedben a találékony, hathatós, Istenre tekintő, nem késedelmes

segítségnek? Istenünk ilyen gyermekeinek örömmel mutatja meg hatalmát,

szerető személyét. „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.” (Mt

5,8)

A Lélek szava 2Péter 1,19–21

A kezünkben lévő Szentírás minden szavát Isten Lelke ihlette (2Tim 3,16).

Minden alkalommal, amikor keresztyének egy szentírási szakaszt olvasnak,

majd egy tanításra alkalmas személy előáll, hogy magyarázza az Írást, prófétai

beszéd hangzik. Hallottunk már nekünk szóló igehirdetést? Olyat, ami

után tudtuk, mi a feladatunk? Miért ne lehetne gyülekezetünkben minden

igemagyarázat ilyen? Bárcsak többször eszünkbe jutna az igeszólóért imádkozni,

számára a Szentlélek vezetését kérni! Azon a jeruzsálemi pünkösdön,

amikor a Szentlélek kitöltetett az ige hirdetőire, az a csoda történt, hogy a jelenlévők

mindegyike értette a prédikációt. A prédikáció ma is a Lélek szava,

nyilvánvaló hát, hogy a Lélek célja, hogy a hallgatók megértsék a hirdetett

igét. Újak és régiek, látogatók és elkötelezett tagok egyaránt. Sokfélék vagyunk,

és a Lélek egysége nélkül sokfelé törekednénk. Az olvasott ige és annak

magyarázata olyan, mint egy sötét helyen világító lámpás, melyre jól

tesszük, ha figyelünk – írja Péter apostol. Hála legyen Istennek, hogy minden

istentiszteleten az ige van az első helyen. Számodra is?