HADD OSZLASSAM!...      Balog Miklós

(elolvasandó: Márk 12,30-31 és Mát 4,24)

- Mt 22,34-40 (A parancsolatok lényege

Hadd oszlassam tévedésed

ki az Istent vallod,

hogy vallásos buzgóságod

máris szégyent vallott,

ha a kettős nagy parancsnak

csak a felét éled:

Békében vagy az Istennel,

mert békén hagy téged,

ám felebarátod ellen

forr szíved haragja,

vagy közömbösséged ásít

rá, útfélen hagyva.

Isten felé úgy lehet csak

hiteles a vágyad,

ha szolgálva szereted már

minden embertársad.

Két nagy parancs szórja fényét,

s eggyé lesz a kettő.

Külön-külön megtartását

megpróbálni meddő.

Ha Istennel megbékéltél,

úgy érték a béke,

ha társaddal is megbékélsz,

míg úton vagy véle.

A békesség nem bontható:

nem égi, meg földi. -

Nem lehet az Úristennel

külön békét kötni!

BETŰK   

Sokféle betű van - van kisebb és nagyobb,

Rövidebb és hosszabb; van mely dísztől ragyog;

Van egész egyszerű, álló, vagy dőlt alak;

Van aztán olyan is, mely vékony, más vastag.

Ki-ki maga helyén, a maga sorjába‘

Alkotják e könyvet szép harmóniába.

Hogy elmélkedém e sok betű felett,

Egy példázat jelzé, illeté lelkemet.

Hogy az Isten népe is egy élő Biblia,

Minden egyes hívő egy-egy betű abba‘.

Ez eleven könyvnek te is betűje vagy;

Minőséged szerint lehetsz kicsiny, vagy nagy.

A jó égi Mester jelölt néked helyet.

Ne tekints más felé, üdvöd csak itt leled.

Úgy lehet, csak egy kis közönséges ‘i‘ vagy,

Ámde hivatásod igen fontos és nagy,

Ha előtted „h” áll és „v” követ téged:

‘Hív‘-nek olvastatol, jelentve hűséget.

Ámde ha kicsúszol társaid köréből,

Szereped kiesik jelentőségéből...

Avagy talán „g” vagy, e szóban, hogy „igaz”,

De nem tűröd meg a „i”-t, ne előzzön meg az,

Ellenben, látod, „gaz” szó jön ki vele...

Ne légy türelmetlen, vesd el önhittséged;

Ne tartsd magad nagyra, a kis pontot se nézd le;

Inkább szállj magadba, és helyeddel érd be.

Mert a kis pont is van ám olyan fontos,

Mint a felkiáltójel, az „hárihorgos”!

Ő jelöli azt meg, hol a mondat vége,

Aztán sok betűnek szintén ő az éke.

Azért én azt mondom, legyen köztünk béke,

Becsüljük meg egymást, éljünk egyetértve,

Hogy ki minket olvas, újúljon szívébe‘,

Elhagyva a gonoszt, Jézushoz megtérjen...

Ez a hivatásunk, ezért adjunk kezet.

Kívánom, hogy az Úr áldjon meg titeket!