Valaki vár rád
Te
tudod… Pedig még nem üzent,
nem
is sejti, hogy te küldve vagy.
Ne
kérdezd hát… Annyi miért van;
-
Amit hallasz – Krisztus parancsa.
A
Mester észrevette harcát,
látja,
hogy majdnem összeroskad.
-
Siess… Téged küld olajával,
mert
mécse már utolsót lobban.
Fájdalma
és panasza sok van.
Lehet,
hogy mind a kettő jogos.
-
Nézd meg, égre néző ablakán
Miért
van elsötétítő papiros.
Sok
lévita ment el mellette…
míg
könnyei egész elfogytak.
Pedig
a szíve csak igét várt,
-
morzsákat, mik alá hullottak.
Fájdalom…
panasz mindig van.
Ezek
ma s holnap is várnak rád.
-
Ezekben hívott, küld el Isten,
Bennük
lesz meghallgatva imád.
Tamáska Gyula
Bódás János:
Ki van jelölve a helyed
Azért van síró, hogy vigasztald,
és éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed.
Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat leljen karod között.
Azért roskadnak más vállai,
hogy terhüket te segítsd hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják,
s mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
azért van, hogy te megmutathasd:
mennyi szeretet van benned.
és éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed.
Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat leljen karod között.
Azért roskadnak más vállai,
hogy terhüket te segítsd hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják,
s mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
azért van, hogy te megmutathasd:
mennyi szeretet van benned.
Megmutattad-e néha legalább?
Enyhült, s szépült-e tőled a világ?
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt?
Ott is, hol eddig minden tiszta volt?
Enyhült, s szépült-e tőled a világ?
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt?
Ott is, hol eddig minden tiszta volt?
Ki vagy? Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég... Siess, keresd!
Ki van jelölve a helyed, menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég... Siess, keresd!
ne nyugodj, míg meg nem leled.
Csak ott leszel az, aminek
rendeltettél. – Másként rideg,
céltalan lesz az életed.
Mag leszel, mely kőre esett,
elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, ami kárba veszett,
mit soh'se kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan,
cserép, amiben nincsen virág,
s nem veszi hasznod sem az ég,
sem a világ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése