Dévényi Erika

Nem tudom neked adni a napot

Nem tudom neked adni a napot, 

De tudok adni egy pillanatot, 

Mikor megállíthatod a rohanó időt, 

Kiszakítva belőle minden erőt. 

Nem tudom a napot neked adni, 

Sugarával meleget árasztani, 

De elküldöm neked szívem melegét, 

Áldásként küldöm, legyen a tiéd. 

Nem tudom a napot adni neked, 

De adom a szeretetemet, 

Ha fontos neked, kezedbe veheted, 

Ha megérintett, magaddal viheted. 

VAJON MINDENT JÓVÁTEHETSZ?          

Mit embertársad ellen vétkezel te

azt vele tán mind jóváteheted;

de van, mi sokszor semmiségnek látszik,

és jóvátenni többé nem lehet!

Bűnét megbánva, egyszer felkeresi

egy pletykás asszony lelkipásztorát,

tanácsot kérni: hogy tehetné jóvá

a sok hamis hír végtelen sorát!

„Vegyen magához, kedvesen, egy párnát,

s a megbántottak küszöbére mind

tegyen belőle egy-egy tollat, aztán

nagyon kérem, hogy jöjjön el megint!”

...Furcsa tanács... De nénink megfogadja,

s úgy jár, ahogy közülünk járna sok,

ha osztaná a tollat házról házra,

hogy kiürül a degesz párnatok.

„Megtettem – szól a papnak -, rendben van hát?”

S dicséretet remélve rátekint…

„Sajnos még nincs... Ez volt a könnyebb része.

Most menjen el, és szedje össze mind!”

Nagy-nagy sokára visszatér az asszony,

s kezében az üres ciha beszél.:

„Kerestem, testvér, óh, de mindhiába,

a tollakat elfújta már a szél...”

Mit embertársad ellen vétkezel te,

Azt véle tán mind jóváteheted,

De van, mi sokszor semmiségnek látszó,

És jóvátenni többé nem lehet...!

      Balog Miklós verse