NE VERD A SZAMARAT!

"Miért verted meg a te szamaradat immár három ízben? Ímé én jöttem ki, hogy ellenkezzem veled, mert veszedelmes ez az út elõttem." 4Mózes 22,32

A harmadik figyelmeztetésnél már lefekszik a szamár. A mienk is sokszor lefekszik, talán ágyba, talán kórházba, hosszabb időre. Fekszik a szamár - és akkor is verem. Miért kellett most ennek így lennie, a legnagyobb munkaidőben? Éppen olyan bolond vagyok, mint Bálám, aki veri a fekvő szamarat. Nem tudom, hogy fogsz egyszer azért felelni, amit a testeddel csináltál? Isten azért adta a testünket, hogy Õt szolgáljuk vele. Arra használod, arra hajtod, amire kaptad? "A ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma. Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten" (1Kor 3,16-17). Ez a felindult Bálám a szamarat akarja megölni. Isten angyala pedig azt mondja: "Ha most ki nem tért volna előlem, meg is öltelek volna téged." Neked még nem szólalt meg a tested? Vagy süketebb, vagy Bálámnál? Az Úr megnyitotta Bálám szemét. Ennek kellene megtörténnie velünk is. Egy életen keresztül visszaéltél erőddel, képességeiddel. Amikor Bálám meglátta az Úr angyalát: "akkor még ha meghajtotta magát és arcra borult." Isten nagyon régen várja, hogy meghajoljon önfejű, makacs szíved. Bár meglátnád Isten angyalát, amikor nem az Úr szerinti úton jársz. Bálám már visszatérne, de nem lehet. Utolsó figyelmeztetés: "Menj el e férfiakkal; mindazáltal amit én mondok majd néked, azt mondjad." Az engedetlen szolgával szemben lássuk meg az engedelmes Fiút, Akit Isten angyalai erõsítettek, amikor élethalálharcot vívott értünk a Golgota keresztjén. Az utolsó utadon te is megkapod majd az utolsó erősítést.