Ízleld a szavakat

„A reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.”  

Pál levele a rómaiakhoz  5:5

Mi fog ma velem történni, érdemes felkelni egyáltalán az ágyból? Tegnap este is szörnyűségekkel volt tele a Híradó. Elfogták, lelőtték, kigyulladt, összetört, meghalt, lemondott … Ha nem lépek ki az utcára nem történhet velem semmi baj.

Maradok, egyedül ez a legjobb megoldás. Visszafekszem az ágyamba és alszom tovább. ….. De éjszaka is rosszat álmodtam, valaki megfogta a kezemet és húzott le a mélybe. Szörnyű volt, egészen bele izzadtam..                    Mi lesz, ha visszatér az álom, sehol sem vagyok biztonságban?                            Ricsi odanyúl, az éjjeli szekrényre elveszi a Bibliáját és elkezdi olvasni ott ahol kinyílt neki: „A reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által.”                                Elkezdi ízlelni a szavakat, szép lassan olvassa egymás után. A R E M É N Y S É G  - először Csokonai verse jut az eszébe  „Földiekkel játszó Égi tünemény, Istenségnek látszó Csalfa vak Remény” – csalfa,  vak a remény? Igen, a múlt héten szakított velem a barátnőm. Elhagyott, megcsalt, még mindig rettentően fáj.  „A reménység NEM SZÉGYENÍT MEG, MERT SZÍVÜNKBE ÁRAD ISTEN SZERETETE…” - Pedig ő hagyott el engem, de Isten szeret! Emlékszem, amikor szakítottunk teljesen összeomlottam, de jött a közösségi alkalom és a gyüliben nagyon jó volt. A legszebb nap volt a héten. Éreztem, hogy nem vagyok egyedül, teljesen elfelejtettem őt… és este, amikor elmentünk arra az érdekes evangelizációra oda ,, minden megváltozott.  Boldog vagyok, a Szentlélek által megváltozott az életem. „Nem félek, nem félek, ha volna mitől is nem félek! Uram, kérem az erődet!”

Ezzel az erővel indult el Ricsi, és indulhatunk mi is a mai napnak. 

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-

Szeretet és hit

"Mert Krisztus Jézusban nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit."

Galíciabeliekhez írt levél 5:6

Nagyon sokan, akik hosszú ideig fogságban voltak, nem tudnak mit kezdeni a hirtelen jött szabadságukkal. Mások - szintén áldozatok – annyira megtanultak együtt élni elnyomott helyzetükkel, hogy már nem is vágynak igazi szabadságra.

Lelki szinten is hasonlóképpen működnek a dolgok. Pál apostol ebben a szakaszban arról próbálja meggyőzni a zsidókból lett keresztényeket, hogy ha már egyszer Krisztust választották és őt követik, szakadjanak el a régi zsidó hagyományokról. Éljenek a Krisztusban megtalált szabadság lehetőségével.

Az itt is említett körülmetélkedést maga Isten rendelte, mint egy olyan testi jelet, amely a népe és a közte kötött szövetség szimbóluma volt. Krisztusban azonban ennek már nincs jelentősége. Akkor sem csupán a külső jel számított igazán, hanem a lelkület, a hozzáállás Isten dolgaihoz. A külsőségek könnyen megtéveszthetnek. Elhitethetjük magunkkal és másokkal, hogy minden rendben van velünk, jó helyen vagyunk. De hogy látja vajon Isten az életünket? Ragaszkodunk a formai dolgokhoz, melyek rabságban tartanak, vagy igazán, hit által, szeretetben éljük új életünket?

Ma arra hívok mindenkit, hogy fogadjuk el Krisztus örök ajándékát. Ehhez mi nem tudunk semmit sem hozzátenni, sem elvenni belőle. Az egyedüli dolog, amit tehetünk, hogy jó kapcsolatot ápolunk Krisztussal, akinek szabadságunkat köszönhetjük. Ennek lényege a szeretet és a hit.

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-