Zsoltárok XV.

Ki maradhat meg Istennél?

Kicsoda lakhatik szentséges hegyeden? A zsoltár az előzővel (14.) szoros kapcsolatot mutat. Lehet, hogy régen valamikor még egy zsoltár volt a kettő.

Azokat a követelményeket fogalmazza meg a próféta-író, melyek szükségesek a szent sátorban való lakozáshoz (papok lakhattak ott!). A 24. zsoltár és az Ézsaiás 33:14-16. a templomban megjelenőkről szól (gyülekezet, annak tagjai). Itt nem! A gyülekezet tagjai nem tartózkodhatta a szent sátorban, sem a szentélyben, nem lakhattak a szent hegyen. Ez a zsoltár nem liturgikus ének, hanem a papok felé hangzó prédikáció.

1. vsz: Kicsoda időzhet a sátorban? A szent sátorról van szó, melyet Dávid a Sión hegyére vitetett. Ebbe gyülekezeti tag nem léphetett, csak szolgálattevő pap.

2-5. vsz: Tiszta szív, tiszta száj, tiszta kéz. A válasz nem a kultikus tisztaságról szól, hanem a belső, lelki követelményekről. Ez nem etikai követelmény, hanem az Isten szövetségében élő ember lelki vonásai.

Napi gondolat:

„igazat szól szívében…nem rágalmaz nyelvével…nem vesz el ajándékot” (zsoltárok 15:2,3,5)

Az ember könnyen megkérdezi: Mit tettem a felsoroltak közül rosszul. Ki lehet pipálni, hogy szívemből igazat szóltam, nem rágalmaztam senkit, lefizetéshez ajándékot nem fogadtam el.

Ezzel a gondolkodással csökkentem, teszem értelmetlenné a zsoltáros próféta szavait.

Az Isten szövetségében élő ember életének a gyümölcse hogy ezek sem játszanak szerepet életében, de mások sem. Nem mondhatom más bűnre, hogy azt nem tudtam!

Adja a mi Urunk, Jézus Krisztus, hogy szívünk gondolata, szánk beszéde, cselekedetünk Krisztus szeretetét hirdesse mindenkor. Ámen.

Imádság:

Életünk gyümölcsét adó Istenünk! Köszönjük, hogy Te minden romlottságból fel tudod emelni gyermekedet.

Emelj fel Jézus Krisztusunk mindnyájunkat, hogy az élet jó gyümölcseit teremje szívünk, szánk cselekedetünk. Ámen.

-,-,-,----,-,-,-,,,