Tökéletes vagyok!!!

„Mert egyetlen áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.” Zsid. 10,14.

Ha azt mondom: „tökéletes vagyok!” Bizonyára rám néztek és azt gondoljátok: „Na! de  büszke!!” Vagy netalán valaki arra gondolhat, hogy elment az eszem! Persze! Hát ki az, aki tökéletes közülünk ? Azt mondod: „senki”! Miért? Akkor tévedett a Zsidókhoz írt levél írója? Akár hányszor olvasom ezeket a gondolatokat, mindig azt sugallják nekem, hogy „tökéletes vagyok!”

Szerintem tisztázni kell négy kérdést!

1.Mit értünk mi azon, hogy valaki tökéletes?  

2.Mit jelent a Bibliában a tökéletesség?

3. Kik a tökéletesek?

4. Ki által válunk tökéletessé?

1. Ha mi a tökéletességre gondolunk, egy hibátlan embert képzelünk el, aki soha nem téved, aki mindig mindent jól csinál, aki valóban bűntelen, szeplőtelen.

2. A Biblia viszont különbséget tesz a bűntelen és a tökéletes között. Lehet valaki tökéletes úgy, hogy nem bűntelen! Hogyan? Úgy, hogy a tökéletességet nem olyan módon éri el az ember, hogy megfeszíti izmát, ereit, és valahogy kibírja, hogy nem csinál rosszat, hanem a Biblia szerint a tökéletesség egy státusz és nem egy egyéni produktum.

3. Ilyen módon tehát az Ige alapján mindazok tökéletesek, akik ebbe a minősítésbe kerülnek bele.     Ez nem azt jelenti, hogy ezek után már nem követ el bűnt az illető, hanem azt, hogy Isten nem a cselekedeteit fogja vizsgálja, hanem a döntését.  Nem „kilóra” méri már az Úr az embert, hanem azt nézi, hogy mi van rajta! Vajon befedezi-e őt az a lepel, amely eltakarja bűnös életét? A tökéletesség egy olyan palást, amelyet Isten akkor helyez ránk, amikor elfogadjuk Jézus személyes Megváltónknak. Nem minket lát tehát, hanem Jézus áldozatát!

4. Ennek alapján tökéletes vagyok, ha „Jézusban” vagyok! Az Ő áldozata tökéletesen elég az üdvösségre! Ha valaki üdvözül, az nem azért fog, mert olyan cselekedetei vannak, amelyek érdemessé teszik az örök életre. Ha valaki elkárhozik, nem azért kárhozik el, mert sok bűne van. Nagyon egyszerű üdvözülni és nagyon könnyű elkárhozni! Az én döntésemen múlik mindez! Ha üdvözülni akarok, akkor csak annyit kell tennem, hogy elfogadom Jézustól azt a palástot, amelyet a mennyei szövőszékeken készítenek nekem. Ez a palást tesz méltóvá arra, hogy beléphessek Isten országába! Erről beszél Jézusnak a „királyi menyegzőről” szóló példázata. (Mt.22.) Akik tehát tökéletesek, ilyen értelemben azok! Én úgy döntöttem, hogy kérem Jézustól ezt a palástot! És Te? Na, hogy látod? Tökéletes vagyok?

-,-,-,-,-,-,-,-,,,-,-,-,-,-,-,,--,

Isten sátora az emberekkel

"Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: "Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük."

Jelenések könyve 21:3

A sátorozásban van valami izgalmas, romantikus dolog. Pár napig, vagy egy hétig el lehet benne aludni még egy kényelmetlen szivacson is. Az viszont, hogy valaki éveken, évtizedeken át sátorban lakjon, már komoly kihívás. De mi a helyezet Istennel? Miért akar ő velünk sátorozni?

A Biblia szerint Isten a végsőkig elmegy, hogy az emberrel újra helyreállítsa kapcsolatát. Mi távolodtunk el tőle, de ő közeledik hozzánk, keresi a megbékélést. Isten szólította meg Ádámot és Évát az Éden kertjében, ő hívta el szolgáit, hogy képviseljék őt, és ő szabadította meg népét az Egyiptomi fogságból. Miután az Úr szövetséget kötött Izrael fiaival elrendelte, hogy készítsenek neki egy sátrat, hogy mindig velük lehessen. Ezt mondta Isten: "És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy ő közöttök lakozzam. Mindenestől úgy csináljátok, a mint én megmutatom néked a hajléknak formáját, és annak minden edényeinek formáját.  (2Mózes 25:8,9)

Isten mindenható, tehát mindig és mindenhol jelen van, mégis úgy döntött, hogy látható módon is közösséget vállal választott népével. A sátor, majd később a kőtemplom azt üzente: veletek vagyok, itt vagyok, elérhető vagyok számotokra.

Istenhez bárki bármikor mehet, az ajtó nyitva áll. A bűnös ember – a közbenjárón keresztül – megközelítheti a szent Istent, ami egy óriási kiváltság.

A Jelenések könyvének próféciája azonban még ennél is tovább megy: Isten az elbukott, de megváltott embert és annak lakhelyét választja örök otthonának, miután mindent újjá teremtett. Az új Jeruzsálem lesz az a hely, ahol majd Isten velünk lakozhat, ahol "sátorát" felállíthatja.

A sátor-templom valójában ezt jelképezi: a megváltottak örökre együtt lehetnek Istenükkel.  Ezért lesz teljesen más értelme a földi hajléknak. " És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány." (Jelenések könyve 22:22)

Amikor legközelebb templomba, vagy imaházba mész, erősítsen az a reménység, hogy hamarosan szemtől-szemben állhatsz Isteneddel, aki örökre velünk lesz!