2012. augusztus 29., szerda


Jézus, hozzád megyek!

Ó, Jézus, kincsem, vigaszom,
Fényesség életutamon:
zarándok én a föld színén,
Sok terhet, vétket hordok én.

Hozzád megyek, nehéz az út;
Örök hazámba nyiss kaput!
Véren megváltott gyermeked,
Majd otthonomra ott lelek.

Testem ugyan erőtelen,
Szívem bágyasztja félelem,
De lelkemnek kél sóhaja:
Uram, magadhoz vígy haza!

Ha nyelvem némán elakad,
Szívemben halljam hangodat!
Szememre hogyha száll homály,
Mennyben elém ragyogva állj!

Legyen nekem végső szavad
Lámpásként, éj ha rám szakad,
Keresztfád botként támaszom,
Szent sírod hely, hol nyughatom!

Ébressz föl majd a nagy napon,
S ítéld, hogy álljak jobbodon.
Uram, ne sújtson engemet
Kárhoztató ítéleted!

Választottakkal boldogan
S az angyalokkal nagy vígan
Éneklek ottan éneket,
S örökre látom színedet!
1610-ben megjelent ének nyomán. Martin Behm 1557-1622 (német).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése