BUKÁS
Abdiás
3-4
Ha
büszkeséged heggyé tornyosul,
és
sziklaszirten van lakóhelyed,
ha
onnan nézel szerte álnokul,
és
gőggel telik meg tekinteted,
ha
oly magasra szárnyalsz mint a sas,
és
csillagok közt tudod fészkedet,
kemény
szíved megcsal, magadra hagy,
s
az Úr igéje szól: „Ledöntelek”.
És
alászállasz, föld porába hullsz,
mit
megvetettél, szájadba veszed,
és
addig rágod, míg el nem csitulsz,
míg
rendelt helyed fel nem ismered.
Első
akartam lenni mindenütt,
Most
utolsóvá tett, ki alkotott.
Miklya Zsolt
AKAROM
Akarom: fontos ne legyek magamnak.
A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindig enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.
Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely meg jelen
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon.
Legyek a vén föld fekete szívéből
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam,
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit a tengerbe visznek mély folyók.
Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.
Reményik Sándor, (Isten közelében, 17)
SAKKFIGURA
Egyszerű sakkfigurád vagyok
én Neked, Uram,
lovad, parasztod, futód,
amit akarsz, ahogy akarod.
Sosem akartam király lenni,
bástyának se lennék jó, tudom,
de jó a Te kezedben lenni,
s odaállni, ahova akarod,
ahová bölcs gondolataid
vezényelnek, s veszteg maradni, míg
kegyelmesen új jelt nem ád kezed.
Vidd velem győzelemre gondolataidat!
S ha néha netalán
ki is ütnek démoni erők,
végy kegyelmes kezedbe újra,
rendelkezz velem!
Egyszerű sakkfigurád vagyok
én Neked, Uram!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése