JÚLIUS 26Tennivalónk a földi és a mennyei kincsekkel 1Timóteus 6,17–21 A földi kincsekkel akkor bánunk igazán jól, ha nem ragaszkodunk azok- hoz felettébb. Akkor jó nekünk, ha másokkal is meg tudjuk osztani anyagi javainkat. Ha valakinek az adatott, hogy pénzt ad a szegénynek szükségletei fedezésére, hát tegye! Adakozzon szívesen, javait ossza meg mással, de ne várjon érte semmi viszonzást! Ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjen, „hanem az Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünk”. Ez megóv a gőgös lelkülettől. A mennyei kincsekkel egészen más a helyzet. Nem megszabadulni kell tőlük, hanem megőrizni őket, s ha lehet, még Jézus- sal hozzájuk gyűjteni (Lk 11,23). Legfőbb kincsünk az élet. Vigyázzunk rá! Nincs belőle több. Ne tékozoljuk el! Bár törékeny cserépedényben van, még- is megmarad az, ha az Istené lehet. Másik ilyen kincsünk az ige, amit Jézus tanítása szerint nem szokás a disznók elé dobni, hogy lábukkal széttapossák azt (Mt 6,7). Az ige olyan érték, amit ha megtartunk, úgy az is megtart min- ket. S végezetül kincsünk még az- az élettér is, ahol a mindennapjainkat éljük. Otthonunk, családunk, munkahelyünk, gyülekezetünk, ami mind-mind jó háttér számunkra az élet harcai között. Vigyázzunk hát értékeinkre, miközben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy „nincs itt maradandó városunk, ha- nem az eljövendőt keressük” (Zsid 13,14)!  Isten áldása nem tehető semmissé 4Mózes 22,41–23,12 Bármennyire is akarta Bálák, Moáb királya, hogy Bálám próféta átkot mondjon Izraelre, nem tehette. Pedig fizetett volna ezért ezüstöt és aranyat is, csak legyőzhesse Izraelt a csatában. Bálámot nemcsak egy szamár gátolta meg abban, hogy Bálák akarata valóra váljon, hanem maga Isten. „Isten találkozott Bálámmal... Az Úr pedig Bálám szájába adta igéjét.” Bálák gonosz terve így éppen az ellenkezőjére fordult. Átok helyett áldást közvetített akarva-akaratlanul is. Bálám nem ronthatta meg azt, akit Isten nem ront meg. Nem kárhoztathatta azt, akit az Úr nem kárhoztatott. Bálám útja Izraelhez a görbeségek ellenére is egyenessé lett, mire eljutott a néphez. Isten áldása nem maradt ti- tokban. Félreérthetetlenül meghirdette Bálám által sokak füle hallatára. Bálák is értesült arról, volt is bosszúsága emiatt bőven. Bálák szándéka azért lett semmissé, mert Isten figyelt Bálámra, és Bálám is az Istenre, hogy azt tegye, ami nem hátrányára, hanem előnyére van Izraelnek. Isten ma is áldani akar. Talán ehhez minket is fel tudna használni. Készek vagyunk-e arra, hogy áldást mondjunk? Isten nem engedi, hogy bárki is semmissé tegye az ő áldását, hacsak nem mi magunk leszünk ebben részesek megtűrt bűneinkkel és azzal, hogy nem vigyázunk kellőképpen magunkra és arra, hogy csak azt tegyük és mondjuk, amit az Úr ad a szívünkbe és szánkba.

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,,,-,-