2012. július 30., hétfő


A Biblia

A Bibliához nagyon különbözőképpen viszonyulnak az emberek. Van akik számára a Biblia legendák gyűjteménye, van aki csupán filozófiai, vagy irodalmi műként tekint e könyvre. Nekünk, hívőknek, a Biblia Isten beszéde, amely - közel 1500 éves időtartam alatt - emberek közreműködésével lett lejegyezve (2Tim.3,16).
A Bibliából ismerhetjük meg Isten és az ember közel hatezer éves kapcsolatát, és fontos információkat nyerhetünk belőle a jövőre vonatkozóan is. Két fő része ismert, az Ó- és az Újszövetség. A két szövetség egy szerves egészet alkot.
Az Ószövetségből megismerhetjük az ember teremtésének és bűnbe esésének körülményeit. Az Ószövetséget olvasva kibontakozik előttünk a bűn természete, megérthetjük működését, és megláthatjuk Isten tervét, amellyel véglegesen ki akarja iktatni a bűnt és a halált az emberi életből.
Az Újszövetség lapjait olvasva megismerhetjük az Isten által megígért Felkent Szabadító, Jézus Krisztus földi szolgálatát, halálát és feltámadását, az egyház keletkezését és első évtizedeinek főbb eseményeit.                                        
Az Ó-szövetségben a már lezajlott és az Újszövetség folyamatosan zajló eseményekről olvashatunk a Jelenések Könyvében. A jelenlegi világkorszak lezárásával kapcsolatos jövőbeni események leírásait is olvashatjuk. 

A teremtés  Mózes I. könyve 1. rész

A körülöttünk levő világot Isten teremtette. Megalkotta a Földet, a világosságot, az eget, összegyűjtve a Földön levő vizeket, létrehozva ezzel a tengereket és a szárazföldet. Megalkotta a növényeket, a Napot, a Holdat és a csillagokat, a vízi, majd a szárazföldi állatokat. Mikor minden elkészült, Isten megteremtette az embert a maga hasonlatosságára. Ebben a munkában Isten örömét lelte. A munka befejeztével megpihent, gyönyörködött teremtményeiben.

Éden  Mózes I. könyve 2. rész

Isten az ember számára ültetett egy kertet az Édenben. A Teremtő itt mindennel ellátta teremtményét. Ádám azt a feladatot kapta, hogy őrizze a kertet. Minden az övé volt, csak egy fa volt Édenben, a jó és a rossz tudásának fája, amelynek a gyümölcsétől Isten eltiltotta őt. "Mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz."
Isten társat alkotott Ádámnak. Álmában kivette az egyik bordáját, és megformálta belőle Évát. Ádám egyből felismerte a „testéből való testet”, a „csontjából való csontot”. Szerette feleségét és ragaszkodott hozzá.

Mi a bűn?

A Biblia definiálja számunkra, hogy a bűn, Isten törvényének megkérdőjelezése, megszegése. (1 János 3,4) Bűn tehát minden olyan gondolat, beszéd, vagy cselekedet, amely ellentétes Istennek a Bibliában kijelentett beszédével.
A ma legáltalánosabban ismert bibliai törvény a Tízparancsolat. (2 Mózes 20,1-17)
Ádám és Éva számára egy kijelentett törvény létezett: "... a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz." Fontos látnunk, hogy Isten a bűn következményét is megmondta a törvénnyel együtt. Az ember pedig szabadságot kapott arra, hogy az életet, vagy a halált választja.

Bűnbeesés Mózes első könyve, harmadik rész 1-7

A kígyó megszólította Évát: "Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?" Éva bizalmába férkőzött, elhitette vele, hogy Isten valami jótól akarja megfosztani az embert. Előbb csak megkérdőjelezte azt, amit Isten mondott, aztán határozottan az ellenkezőjét állította: "Bizony, nem haltok meg!"
Éva megkívánta a gyümölcsöt. Kívánatos volt a szemének, és izgalmas, kívánatos volt az a tudás is, amit Isten nem akart az emberre bízni. Nem mérlegelte, hogy életük, és minden ami körülveszi őket Istentől származik. Elhitte egy ismeretlen idegennek, hogy a jó és gonosz tudásának birtoklására szüksége van egy olyan világban, amelyben semmilyen hiányt, szükséget nem szenvedett, mert mindent, amire szüksége, volt Isten megadott neki.
Éva evett a gyümölcsből, és rávette Ádámot is az engedetlenségre. A Sátán - hiszen a Bibliából tudhatjuk (Jel 12,9), hogy ő jelent meg kígyó formájában - elérte célját. Ha Istennek nem is tud ártani, de Isten hasonmásán, az emberen kitöltötte bosszúját.

A bűn következményei Mózes első könyve, harmadik rész 8-24

Isten hűvös alkonyatkor - amikor a kertben szokott járni Ádámmal és Évával - ismét megjelent. Hívta az embert, szólította őket, de Ádám és Éva elbújt. Féltek Istentől.
A bűn következménye mégiscsak az lett, amit Isten mondott. Ádám és Éva fölött a halál vette át az uralmat. (Róma 6,23) Elszakadtak Isten jelenlétéből, a korábbi szeretet teljes, bizalmas viszony helyére bűntudat, szégyen és félelem került. A föld, ami eddig magától termett, keserves munkával adta csak gyümölcsét. Ádám és Éva - a férj és a feleség - kapcsolatába is problémák, nehézségek álltak be.
A bűn következményei Ádám és Éva utódaira is kihatnak. Az első emberpár bűne (az eredendő bűn) az én életemre, és a tiédre is hatással van. A bűn által jött be a halál, és a halál minden emberre elhatott. (Róma 5,12) Bűnös természetet örököltünk szüleinktől. Olyan természetet, amely csak Istentől elválasztott életre képes. Olyan életre, amely a halál árnyékában képes ideig-óráig létezni, maga is további bűnökre sarkall, aztán az örök kárhozatba taszít. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése