GYERTYALÁNG ÉLETEM
Megszűnik a harag, elillan a métely,
elcsendesül lelkem, elszáll minden kétely,
gyertya fénye játszik, a szememben táncol,
igazságot látok, lángja bennem lángol,
bús, bársony lepellel borul rám az éjjel,
sötétséget terít
széjjel a szél ,
gyertyaláng az élet, gyenge fényem lobban,
el ne fújja a szél, mit tehetnék jobban?
2009. dec.
14.
Guti Tünde
SZÍVEDEN ÁT…
Elcsendesedem előtted Uram és
figyelek.
Szívemmel a szívedbe akarok látni, s onnan
a Te szíveden keresztül szeretnék
mindent
megérteni!
Ki vagyok én, hogy törődsz velem?!
Eltörölhetnél a föld színéről, de nem teszed.
Fiadért, Jézusért! Mert RÁ tekintesz. Az Ő
tökéletes áldozatára.
Megszánod esendő, mulasztásokkal terhelt
életem, mert az áldozati Bárányra nézel.
Megízlelve a Te
atyai jóságodat, én is
Jézus keresztjén keresztül akarom elfogadni
és szeretni testvéreimet!
2009. dec.
8.
Guti Tünde
TÉKOZLÓ
Méltóságát félretéve, feledve, hogy királyfi,
járja útját rongyban, szennyben, belerúghat akárki.
Szemében a fény megtört már, az arca sem mosolyog,
szél tépázza kócos haját, gyomra hangosan korog.
Nem kellett a békés család, az unalmas, nagy sereg,
most meg keze kenyér után, ha száraz is, megremeg.
Nem fésülik, nem dajkálják, pohárt nem tölt senki sem,
mert elhagyta atyja házát, s nem bízik már senkiben.
Jobbat ígért kint a világ, nagyobb pompát, hírnevet,
de hazudtak a barátok, még a koldus is nevet!
Így becsapták, pénzét vették barátnők és bajnokok,
pedig otthon áldó kézzel ölelték hű rokonok.
Most keserű, fájó panasz tör fel árva lelkéből,
megbánta, hogy elszórt mindent ősi örökségéből!
Jó atyja már régen várja, a ház előtt álldogál,
s amint látja fiát jönni, szívéből a hála száll.
Kitárt karja szoríthatja, visszakapta gyermekét,
minden bűnét megbocsátva húzza rá a gyűrűjét.
Isten is vár féltve téged, eltévedtél messzire!
Tudd meg, testvér, senki nincs más, ki szeretne
ennyire!
2009. dec.
7.
Guti Tünde
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése