Gárdonyi Géza: Írás a Bibliába

Az Újszövetség Könyve elé -

Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drágagyöngye.
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
Bölcsességnek arany útja:
Boldog, aki rátalál!
Szomjas lelkek forrás-kútja,
Hol pohárral Krisztus áll.

Ez a könyv az örök törvény,
Királyon lánc, rabon napfény,
Tévelygőnek hívó harang,
Roskadónak testvéri hang.
Elhagyottnak galambbúgás,
Viharvertnek ereszet,
Haldoklónak angyalsúgás:
,,Ne félj: fogd a kezemet''

Gyermeknek is: ,,Mily szép rege'',
Bölcsnek: ,,Rejtelmek tengere!''
Fal, - s túl rajta élő hangok,
Köd, s benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom:
Csak megnyitom s benn vagyok.
Ablakán a Paradicsom
Rózsáira láthatok.

Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik.
Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak.
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élő lelke!...
Ez a könyv a Mózes bokra:
Isten szíve dobog benn

 Televízió zsoltár

John Pinedo a 23. Zsoltár alapján

A TV az én pásztorom nincs igényem másra! Kényelmes fotelokban helyet készít nekem. A hittől egyre távolabb vezet engem. Lelkem lerombolja, az érzékiség és az erőszak ösvényén vezet, szerkesztői nevében.

Járjak bár a keresztény felelősség köntösében, nem zavar meg semmi, hiszen a TV velem van, kábelei és távkap-csolója vígasztalnak engem.

Ellát minden jóval, világosságaim törekvéseim szerint megkeni fejemet:

Humanizmussal és törtetéssel az anyagiak felé.

Kívánságaimat színig betölti.

Garantált lustaság és nemtörődömség fog követni engem életem minden napján.

Én a TV nézők házában lakom, időtlen időkön át.