A bánat
Ha szívedben sok a bánat,
Ne meséld el fűnek-fának.
Mindegy, ha fáj, ha vérzik,
Ne szólj semmit úgy sem értik.
Kár a bánat egy nóta,
Tövis nélkül nincsen rózsa.
Ha fáj a szíved csak dalolj,
Ne lássa senki hulló könnyedet.
Maradj hideg mint a rét,
Mely sok mindent eltemet,
De ne tudja meg soha senki,
Ne tudják az emberek,
Hogy a szívnek megszakadni mosolyogva is lehet.
(szerzője ismeretlen)
Ne meséld el fűnek-fának.
Mindegy, ha fáj, ha vérzik,
Ne szólj semmit úgy sem értik.
Kár a bánat egy nóta,
Tövis nélkül nincsen rózsa.
Ha fáj a szíved csak dalolj,
Ne lássa senki hulló könnyedet.
Maradj hideg mint a rét,
Mely sok mindent eltemet,
De ne tudja meg soha senki,
Ne tudják az emberek,
Hogy a szívnek megszakadni mosolyogva is lehet.
(szerzője ismeretlen)
Nyiss kaput..
A mélységből csak felfelé visz út,
vagy lenn ragadsz, vagy nyerhetsz háborút.
Van egy kéz, ki magához emel,
ragadd meg bátran, s rád gondot Ő visel.
Ha olykor mégis legyőz a csüggedés,
tudd, hogy a felhők fölött kék az ég.
Megtalál bárhol a kegyelem,
csak nyiss kaput a szíveden.
(ismeretlen szerző)
vagy lenn ragadsz, vagy nyerhetsz háborút.
Van egy kéz, ki magához emel,
ragadd meg bátran, s rád gondot Ő visel.
Ha olykor mégis legyőz a csüggedés,
tudd, hogy a felhők fölött kék az ég.
Megtalál bárhol a kegyelem,
csak nyiss kaput a szíveden.
(ismeretlen szerző)
Alázat
Édes Istenem!
Bár szándékodat nem ismerem,
utadat boldogan követem.
Vezess, vezess, napokon, éveken át,
lássak fényt, árnyat, sok csodát!
lássam mindenben lényedet,
az irányító szent Kezet,
mely az egyetlen Út,
mi az üdvösséghez elvezet.
(ismeretlen szerző)
Bár szándékodat nem ismerem,
utadat boldogan követem.
Vezess, vezess, napokon, éveken át,
lássak fényt, árnyat, sok csodát!
lássam mindenben lényedet,
az irányító szent Kezet,
mely az egyetlen Út,
mi az üdvösséghez elvezet.
(ismeretlen szerző)
A Teremtőhöz
Nyújtsd a kezed felém, Atyám,
mikor hívogat a mélység,
csak Te légy a menedékem,
és eloszlik a sötétség.
Egy picike harmatcseppben
megcsillan a fényed,
a legkisebb fűszálban is
ott rejtőzik lényed.
Te alkottad meg a Földet,
álmodtad ily szépnek,
és mi mégis pusztítjuk azt
s elfelejtünk téged.
Bezárjuk előtted szívünk,
oly sokszor vétkezünk,
Te mégis hosszan tűrsz értünk,
s kegyelmedből létezünk.
Add Uram, hogy ki még nem lát,
fogadjon szívébe,
irgalmad találja meg őt,
s töltse be szent béke.
(szerzője ismeretlen)
mikor hívogat a mélység,
csak Te légy a menedékem,
és eloszlik a sötétség.
Egy picike harmatcseppben
megcsillan a fényed,
a legkisebb fűszálban is
ott rejtőzik lényed.
Te alkottad meg a Földet,
álmodtad ily szépnek,
és mi mégis pusztítjuk azt
s elfelejtünk téged.
Bezárjuk előtted szívünk,
oly sokszor vétkezünk,
Te mégis hosszan tűrsz értünk,
s kegyelmedből létezünk.
Add Uram, hogy ki még nem lát,
fogadjon szívébe,
irgalmad találja meg őt,
s töltse be szent béke.
(szerzője ismeretlen)
A barát
"Azt kérded ki az igazi, ki a valódi barát?
Az, akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát.
Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját,
kit csendesen megvigasztalsz ha könny borítja arcát,
ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát.
Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát.
Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi minden bánatod,
s köztetek nincs olyan, hogy alulmúlod őt, vagy túlszárnyalod.
Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti,
kivel jó a csend szavát hallgatni s együtt merengeni.
Kinek nem számít mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát,
kivel ha beszélhetsz könnyebbé válik ez a nehéz világ.
Az, az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz,
s ha választásra kerül sor, te szó nélkül mellé állsz.
Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér,
a világ összes, minden kincsénél.
Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod,
kinek barátságát minden körülmény közt vállalod."
(ismeretlen szerző)
Az, akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát.
Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját,
kit csendesen megvigasztalsz ha könny borítja arcát,
ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát.
Kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát.
Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elűzi minden bánatod,
s köztetek nincs olyan, hogy alulmúlod őt, vagy túlszárnyalod.
Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti,
kivel jó a csend szavát hallgatni s együtt merengeni.
Kinek nem számít mit vétesz, kis-e vagy nagy hibát,
kivel ha beszélhetsz könnyebbé válik ez a nehéz világ.
Az, az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz,
s ha választásra kerül sor, te szó nélkül mellé állsz.
Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér,
a világ összes, minden kincsénél.
Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod,
kinek barátságát minden körülmény közt vállalod."
(ismeretlen szerző)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése