ígei , verses bozonyságok

Minden általa teremtetett és nála nélkül semmi sem teremtetett... János 1, 3

A Grossglockner.

Tiszta szellemek tanyáján, Kristálytiszta ég alatt,  Hol két emberkéz a kézben Igaz testvérként halad,

Büszke bércek és hegyormok Merednek az ég felé Ellátva szent hivatásuk, Mint az Isten rendelé.

Titokzatos és magasztos Csend üli a bérceket, Ámde lüktet pezsgő élet Külső némaság megett,
S bár a helyet lenn a mélyben Minden népek ismerik ,Sosem sejtett működése Titok, rejtelem nekik.

Felszínét miért szaggatja Szét ezernyi szakadék ,Mért borítja büszke ormát Örök hó és rideg jég?
S mire tanítja ez óriás Buzgó tanítványait, Mindezekre most adassék Rövid, velős válasz itt:

 

Áprily Lajos: LASSÚ SZÁRNYON

Uram, a két szárnyam nehéz,
hozzád emelkedni ma nem mer.
Ne bilincselj meg és ne bánts
nagy súlyoddal, a félelemmel.

Te nagy völgyedben ne legyek
énekre béna, hitre gyáva.
Úgy kapaszkodjam, Kéz, beléd,
mint kicsi koromban anyámba.
Hívott erőseid dalos
lakomáján mindig ne késsem.
Kapudtól ne térítsen el
utat veszítő szédülésem.
Viharszeles mélyed felett
meredekedet bízva járjam,
sziklafalon hajnalmadár,
örömpiros legyen a szárnyam.

És hogyha mégis hullanék
sugaradban vagy sűrű hóban,
sohasem látott arcodat
láthassam egyszer, zuhanóban.
Keresztury Dezső

Esti imádság

Ó, milyen vak homályba futnak,
Kik nélküled indulnak útnak.
A kezemet nézem: leszárad;
szívem sívó homokkal árad.

Valamikor kézen vezettél;
szökni akartam, nem engedtél,
csend volt szívemben és a csendben
szavad szólt csak, mindennél szebben.

Én Istenem, hívj vissza engem!
Magam maradtam, eltévedtem.
Légy bátorságom, bizodalmam;
Ó, légy úrrá megint Te rajtam!