"Isten...mindig biztos segítség a nyomorúságban"
Egy ember egyszer azt álmodta, hogy Isten gyermekeinek egysége .
Nemcsak õérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az õ beszédükre hisznek majd énbennem. (János 17, 20-21)
Mennyire szívén viselte a Megváltó halála elõtt az övéi egységét! Mennyire megszomorítja Õt a viszály és a vitatkozás! A hívõk egységében mutatkozik meg, hogy az Úr Jézus ereje hathatós-e bennük. A lelki élet fokmérõje és próbaköve az egyetértés. Ha az egy háztartásban élõk tartósan, szívbõl egyetértenek, ez mutatja, hogy hívõ emberek. Amikor a kegyelem teljességében állsz, könnyen túlteszed magad a nehézségeken és akadályokon. Ha szegény vagy a kegyelem dolgában, akkor a kicsiségekbe is belebotlasz, de ha olyan a békességed, mint a folyóvíz, nem könnyû megzavarni azt. Kicsi patakban minden kõ akadály, amit beledobnak és felzavarja a vizet, de a nagy folyam zavartalanul, fenségesen hömpölyög tovább, bármilyen nagy követ dobunk is hullámaiba. Aki gazdag Krisztusban, nem háborodik fel, ha hátrány éri valamiben.
A mennyei Király gyermekei a földi javakat „egy marék homoknak" tekintik. Pál kárnak és szemétnek ítélt minden mást ahhoz képest, amit Megváltójában kapott. Az elsõ szeretet idején zavartalan egység uralkodik, de ha lelki életünk elapad, nem látjuk már olyan hatalmasnak a Megváltót. Elõtérbe kerülnek a hétköznapi élet apróságai s alkalmat adnak az elégedetlenkedésre és viszálykodásra. Néha a szúnyogból elefántot csinálunk.
Az elsõ gyülekezetben eleinte mindnyájan egy szív, egy lélek voltak. Kicsit késõbb a görögök méltatlankodni kezdtek a héberek ellen, hogy özvegyeiket mellõzik a szolgálatban. Ha érzed, hogy ingerültség és rosszkedv vesz erõt rajtad, fordulj ismét a kegyelemhez. Lásd meg az isteni irgalmat és egyszeriben eltûnik elégedetlenséged. Nem leszel többé békerontó, hanem békességszerzõ. Isten gyermekeinek az egysége vonz másokat legjobban a Megváltóhoz. Bennük, róluk ismeri meg a világ, amely kételkedve és elutasítóan áll velük szemben, hogy van hatalma ennek a Jézusnak; a lehetetlent is véghezviszi. A tanítványok szeretetközössége vonzza az embereket Jézushoz. Viszálykodásukkal azonban hitelét veszti az Õ ügye és taszítótag hat a távolállókra. Milyen áldás a világnak a hívõk szeretetben való egysége és milyen súlyos azoknak a felelõssége, akik békétlenséget és hasadásokat okoznak!
Carl Eichhorn: "Isten mûhelyében" c. könyvéből
Jézus megállt három imádkozó nő mellett. Nagy szeretettel és gyöngédséggel térdelt az első nő mellé. A másodiknak csak a fejére tette a kezét és elégedetten nézett rá. A harmadik mellett elment anélkül, hogy ránézett volna. Jézus észrevette, hogy az ember elcsodálkozott, és megmagyarázta neki a különös viselkedést: "Az első nő hite gyenge, ezért könnyen elbukik. A másodikra számíthatok, mert erősebb a hite. A harmadikat különleges feladatra hívtam el. Olyan meghitt viszony van közöttünk, hogy neki egyáltalán nincs szüksége különleges jelekre részemről. Jöhet bármilyen nehézség, nem fogja elbátortalanítani, mert tudja, hogy a végsőkig megbízhat bennem."Nemcsak õérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az õ beszédükre hisznek majd énbennem. (János 17, 20-21)
Mennyire szívén viselte a Megváltó halála elõtt az övéi egységét! Mennyire megszomorítja Õt a viszály és a vitatkozás! A hívõk egységében mutatkozik meg, hogy az Úr Jézus ereje hathatós-e bennük. A lelki élet fokmérõje és próbaköve az egyetértés. Ha az egy háztartásban élõk tartósan, szívbõl egyetértenek, ez mutatja, hogy hívõ emberek. Amikor a kegyelem teljességében állsz, könnyen túlteszed magad a nehézségeken és akadályokon. Ha szegény vagy a kegyelem dolgában, akkor a kicsiségekbe is belebotlasz, de ha olyan a békességed, mint a folyóvíz, nem könnyû megzavarni azt. Kicsi patakban minden kõ akadály, amit beledobnak és felzavarja a vizet, de a nagy folyam zavartalanul, fenségesen hömpölyög tovább, bármilyen nagy követ dobunk is hullámaiba. Aki gazdag Krisztusban, nem háborodik fel, ha hátrány éri valamiben.
A mennyei Király gyermekei a földi javakat „egy marék homoknak" tekintik. Pál kárnak és szemétnek ítélt minden mást ahhoz képest, amit Megváltójában kapott. Az elsõ szeretet idején zavartalan egység uralkodik, de ha lelki életünk elapad, nem látjuk már olyan hatalmasnak a Megváltót. Elõtérbe kerülnek a hétköznapi élet apróságai s alkalmat adnak az elégedetlenkedésre és viszálykodásra. Néha a szúnyogból elefántot csinálunk.
Az elsõ gyülekezetben eleinte mindnyájan egy szív, egy lélek voltak. Kicsit késõbb a görögök méltatlankodni kezdtek a héberek ellen, hogy özvegyeiket mellõzik a szolgálatban. Ha érzed, hogy ingerültség és rosszkedv vesz erõt rajtad, fordulj ismét a kegyelemhez. Lásd meg az isteni irgalmat és egyszeriben eltûnik elégedetlenséged. Nem leszel többé békerontó, hanem békességszerzõ. Isten gyermekeinek az egysége vonz másokat legjobban a Megváltóhoz. Bennük, róluk ismeri meg a világ, amely kételkedve és elutasítóan áll velük szemben, hogy van hatalma ennek a Jézusnak; a lehetetlent is véghezviszi. A tanítványok szeretetközössége vonzza az embereket Jézushoz. Viszálykodásukkal azonban hitelét veszti az Õ ügye és taszítótag hat a távolállókra. Milyen áldás a világnak a hívõk szeretetben való egysége és milyen súlyos azoknak a felelõssége, akik békétlenséget és hasadásokat okoznak!
Carl Eichhorn: "Isten mûhelyében" c. könyvéből
Bűnös természetünknél fogva mindannyian elbukhatunk. Mivel sebezhetők vagyunk, fájdalmak érnek. Halandók vagyunk és egyszer meg is halunk. Ha terhet viselünk, el is fáradunk. A túlzott aggodalmaskodás megtámadja szívünket. A halál gondolatától megrémülünk. Van-e megoldás? "Isten...mindig biztos segítség a nyomorúságban" /Zsolt.46:2/. Isten a világosságban előrejelzi a bekövetkező sötétséget. Ő veled jár zarándoklásod minden egyes napján. A megoldás ott áll készen, elrejtve, kifürkészhetetlen gondolataiban és szuverén akaratában. Ha mélypontot ér lábunk, úgy érezzük, hogy végtelenül elhagyatottak vagyunk, pedig soha sincs közelebb hozzánk Isten, mint ezekben a pillanatokban. Amikor a ködben tapogatózunk, és nincs egy világos gondolatunk, és a ég felé nézve nem érzékeljük Isten jelenlétét-Ő épp akkor van ott leginkább.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése