bizonyság

MEGNYÍLT SZEMMEL

Sokszor nem ismerünk fel Téged… Ó, Jézus, nyisd meg szemeinket, mint ama két bús tanítványnak egykor ott Emmausba. Tudjuk, velünk jársz utjainkon, Hozzánk szegődsz és elkísérsz, repítsen bár képzelet szárnya, szerelmeddel Te utolérsz. Ha néha magányba rejtőzünk, utánunk jössz és ránk találsz. Ha lankad, lassul már a léptünk, az út végén Te állsz, Te vársz. Fil.3:10.v , 19.Zsolt.

Értékesebb, mint egy drágakő
Egy bölcs asszony, amikor a hegyekben utazgatott, egy folyóban talált egy különösen értékes követ. Másnap találkozott egy másik utazóval, aki éhes volt, így hát a bölcs asszony kinyitotta a csomagját, és megosztotta ennivalóját a vándorral.
 Az éhes utas meglátta a drágakövet az asszonynál, és kérte őt, hogy adja neki. A nő habozás nélkül neki adta a követ. A vándor örvendezve jó
szerencséjén továbbállt, hiszen tudta, a drágakő olyan értékes, hogy élete hátralévő részében nem kell többé szükséget szenvednie.
 Ám néhány nappal később a vándor visszatért az asszonyhoz, és visszaadta neki a követ. „Gondolkoztam…” – szólalt meg. „Jól tudom milyen értékes ez a kő, de visszaadom abban a reményben, hogy adhatsz nekem valamit, ami még értékesebb.
 Add nekem azt a valamit belőled, ami képessé tett arra, hogy nekem add a követ.”