verses bizonyság

„Nem veszendő dolgokon, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.”
(1. Péter 1:18-19)


NEM ARANY ÉS NEM EZÜST

1. Nem arany és nem ezüst,
Nem kincs az óhajom;
Tudni csak azt szeretném:
Uram szeret vajon?
Nincs nyugalma lelkemnek,
Bizonyosságot vár:
Élet könyvébe vajon
Nevem beírva áll?

Refrén:
Hogy nevem ott álljon,
Csakis azt kívánom,
Hogy  az Élet könyvébe
Beírva ott álljon!

2. Sok az én bűnöm nagyon,
Mint a parton fövény,
De hatalmas Segítőm
Kegyében bízom én.
Hófehérre tisztítja
Kifolyt vére lelkem,
S így merem ezt kérdezni:
Ott van-é a nevem?

Refrén:
Hogy nevem ott álljon,
Csakis azt kívánom,
Hogy az Élet könyvébe
Beírva ott álljon!

3. Mennyei Jeruzsálem
Minden útja fényes,
És tizenkét kapuja
Drágakővel ékes;
Hol hangos hárfák pengnek,
Hol nincs a bú jelen.
Halleluja! Tudom már,
Ott van az én nevem.

Refrén:
Hogy nevem ott álljon,
Csakis azt kívánom,
Hogy az Élet könyvébe
Beírva ott álljon!

 

A SZERETETBEN ISMERTELEK MEG
(Szerző: Páskulyné Kovács Erzsébet)

A szeretetben ismertelek meg
abban a forró, égő lázban,
abban az isteni vágyakozásban,
ahogy kerestél.

Addig ismeretlen voltál nékem,
csak kerülgetett képzeletem,
megrajzoltam magamnak képed,
próbáltam formát adni néked,
de nem sikerült.

S mert láttad, vágyom tudni, ki vagy:
megfejtetted előttem önmagad.

A végtelen ég kéklő mezején
egy csillag indult el énfelém.
Megállt fölöttem, s néztem ott
azt a remegő, fénylő csillagot:
és közben történt valami velem.

- A szívemben kettéhasadt az élet,
jászol formája lett a mélyedésnek:
és fájni kezdett bennem a bűn.

- Majd egy kereszt lett a tátongó résben,
s ott láttam szörnyű szenvedésben
vonagló, véres, könnyes arcod:
ott vívtad értem a harcot,
hogy megismerjelek.

- Most már tudom, ki vagy,
milyen a lényed:
minden képzeletem semmivé lett.
Ilyet gondolni sem tudtam, mertem,
én ilyen érzést még nem ismertem.

Rád csodálkozom, és sírva kérdem,
hát ilyen Istenem vagy nékem?
Aki jászlon, kereszten,
véres halálon át jöttél,
hogy megismerjelek:
megtanuljam, milyen szereteted?