verses bizonyság

Ha szívem bomlott, bús malom
S várok rémes pozdorja-sorsra:
Jön hirtelen egy nyugalom.

Ha így szólok: már mehetek,Nem jöhet már új, sem jó, sem rossz,
Ütő vágy éri szívemet.

Az élet már adott sokat,Bódítót, furcsát és keservest,
De még valamit tartogat.

 Arany János: Alkalmi vers

Az új évet (ócska tárgy!) Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik, Poharat emelnem.
Mit van mit kívánni még Ily áldott időben? -
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Olcsó legyen a kenyér, A gabona áros;
Jól fizesse a tinót S nyerjen a mészáros,
Mérje pedig szöszön-boron, Font kijárja bőven.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Senkinek a nyakára Ne vigyenek kontót;
Valaki csak ráteszem, Nyerje meg a lottót;
Annyi pénzünk legyen, hogy! Még pedig pengőben.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Szegény ember malacának Egy híja se essék;
Messze járjon dög, halál, Burgonya-betegség;
Orvos, bakó a díját Kapja heverőben.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Tücski-hajcsik baromnak Sokasuljon lába;
Boci járjon mezőre, Gyermek iskolába;
Gyarapodjék a magyar Számra, mint erőben.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Kívül, belül maradjon Békében az ország;
A vásárra menőket Sehol ki ne fosszák.
Béke legyen a háznál És a szívredőben.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
A bíró is, mint eddig, Tisztét jól betöltse:
Víz kedviért a babát Soha ki ne öntse;
Emberiség, igazság Egyik serpenyőben.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Zenebona, babona, Huzavona vesszen!
Visszavonás, levonás Minket ne epesszen.
Legyen egység, türelem, Hit a jövendőben.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Nagy uraink (ha élnek) Nőjenek nagyobbra;
Áldozzanak, legyen is mit, Mégse üssék dobra;
Nemzetiségünk mellett Buzogjanak hően.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Író pedig írónak Szemét ki ne ássa, -
Ne is legyen az idén Napfogyatkozása
Jó erkölcs-, eszme-, hírnév-, S előfizetőben.
Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben.
Mire üssek még pohárt? Asszonyi hűségre?
Barátság-, polgár-erény-, Vagy mi más egyébre?
Hiszen ezek közöttünk Vannak kelendőben.
Tudj' Isten, mi minden nincs Ez új esztendőben!                                                       (1853)