2012. január 17., kedd

ígei bozonyság

 Elég neked az én kegyelmem...
 (2Kor 12:9)    Az egyik közismert és közkedvelt, remek focista szerint a futballisták nem keresnek sokat. Nem? Példának hozza fel az angol válogatott egyik ászát, a heti 250.000 angol fontot kereső, mostanság meglehetősen halovány sztár gyenge keresetét. Ez tényleg nem sok. Számítsuk csak át: 320X250.000 = 80.000.000. Ennyit keres forintba átszámolva ez a sajnálni valóan kevés bevételű focista. Hetente. Ez tényleg nem sok. Vajon meg tud élni belőle? Nem a kedélyeket szeretném borzolni, de ha jól belegondolunk, akkor nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a legtöbb ember hazánkban egész életében (!!) nem  keres annyit, mint a fent említett focista egyetlen hét alatt. Mégis elégedetlenkednek időnként ezek a csillagászati árakat kereső profik. Irigykedni persze nem érdemes senkire. Aki jelentősen jobban keres, mint mi  legyen bármi a foglalkozása, vagy hivatása , gondoljunk arra, hogy vajon tudnánk-e azt csinálni és olyan minőségben, mint ő? Továbbá mi, hívő emberek nem feltétlenül csak a földi dolgokra tekintünk. Mi tudjuk, hogy az odafenn valókkal kell törődnünk. A földi életre nézve pedig az Úr azt mondja nemcsak Pál apostolnak, hanem nekünk is: „elég neked az én kegyelmem”!. Erre lehet, sokan azt mondanák, hogy Isten kegyelméből nem lehet megélni. Ám mi tudjuk, hogy csak abból lehet megélni, mert az elég. Mindenre.!
A nap gondolata:
Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. (Joanne Kathleen Rowling)
Imádság:
Istenem! Ha Te mondod nekem, hogy elég, akkor nekem se lehet más szavam. Az elég se nem több, se nem kevesebb, mint amire szükségem van. Köszönöm, hogy elég lehet nekem is a Te kegyelmed. Nem is óhajtok többre, másra vágyakozni, mint a Te mindenre elégséges kegyelmedre, hiszen ez bűnbocsátó, üdvözítő kegyelem. Áldalak érte! Ámen


Isten dicsősége
 „És amikor a felhő felszállt a hajlékról, az Izrael fiai elindultak" (2Móz 40,36).
Azokban a régmúlt időkben Istennek minden beszéde, melyet Izraelhez intézett, a dicsőség kerubjai közül indult ki. Így népének vezetése is ugyanezen dicsőség segítségével történt. Nappal felhőben, éjszaka tűzoszlopban jelent meg Isten dicsősége, Őmaga - és a nép elindult. Isten akaratának minden kinyilatkoztatása az Ő dicsőségéből indul ki, és ez számunkra is érvényes. Ha meglátjuk dicsőségét a dolgokkal kapcsolatban, akkor vezetését is felfedezzük. Kérdezed tőlem: „Ez Isten akarata, vagy az?" Kérdéssel válaszolok: „Ott nyugszik rajta Isten dicsősége?" Állapítsd ezt meg, és már nem kell semmire sem várnod. Mert maga az isteni dicsőség fejezi ki az isteni akaratot. A vezetés tehát egyszerűen az ennek való engedelmesség. Ahol Isten dicsősége megnyugszik, ott nem kell tovább keresnünk az utat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése