2011. december 29., csütörtök

ígei bozonyság

DECEMBER 29. A Fiú megbecsülése Máté 21,33–37 Az Úr Jézus Krisztus szájából ez a példázat teljesen egyedi jelentéssel bír. Ő úgy tervezte földre jövetelét, hogy talán elfogadják és tisztelik majd. Az Atya sok reményt fűzött Krisztus szolgálatához. Bízott a tekintélyében, az emberek kijózanodásában, és – amire olyan sokat hivatkoznak az istentelen emberek – a józan észben, a logikus viselkedésben. „A fiamat meg fogják becsül- ni.” De nem. Az ember nem józan, nem logikus, nem tisztelettudó, egyszerű- en gonosz, lázadó és számítgató. Amikor Jézus hallgatói megértették, hogy rájuk céloz, az ő tiszteletlenségüket ostorozza, neki akartak rontani. Nem jutnánk azonban messzire, ha csak az Úr Jézus Krisztus földön jártakor élt emberek fölött törnénk pálcát. Nemcsak a Betlehemben született gyermeket halálra kereső, és a keresztet ácsoló nemzedékről van itt szó, hanem magáról az emberről is. Ma én mit kezdek Jézus személyével? Mit jelent az, hogy tisztelem és becsülöm őt? Ma mi alkotjuk azt a kört, akiket Isten szőlőműveseinek lehet tekinteni. Elégedett lehet velünk Isten? Hűséges és engedelmes szolgákat talál bennünk, vagy hűtleneket? A karácsonyi ünnepkör elmúltával, a díszek, fények, ízek és illatok eltűnésével a csodálatunk és az áhítatunk is elcsomagolásra kerül majd? Ígéreteink és elhatározásaink mennyire válnak valóra? Kiváltság, hogy Isten népe lehetünk. A kiváltságos helyzetünk tudatosodjék bennünk, oly mérték- ben, hogy egyszerű, de valós megbecsüléssé, tiszteletté váljon! Fia ábrázatához hasonlók Róma 8,28–30 Vonzó cél a megdicsőült Krisztusban szemlélni jellemünk fejlődését. A meg- dicsőülés gondolata azonnal lebilincseli az embert, bár az ahhoz vezető úton legszívesebben nem mennénk végig. Varázsütésre szeretnénk tökéletesedni, okosodni és megdicsőülni, de az nem így működik. Isten bölcs munkája nyomorúságokat is tud felhasználni ahhoz, hogy az általa szeretett embert tökéletesítse, formálja. Mint a mesterek az anyaggal, úgy bánik velünk Isten. A kemény gyémántot csiszolják, a tisztításra szánt aranyat olvasztják, a célnak megfelelő acélt hatalmas ütésekkel kovácsolják. Akiket pedig Isten szeret, azok- nak minden a javukra van. Nem véletlenszerűen, hanem Isten nagyon tudatos felügyelete alatt ér bennünket mindenféle hatás. Soha ne zúgolódjunk, hanem bízzunk a számunkra nehezen érthető isteni tervezésben és munkálkodásban! A cél, hogy Jézus képére formálódjunk. Ha gondolunk a tanítványokra és Jézus kortársaira, beláthatjuk a viselkedésükből, milyen nehezen formálódik az ember Jézus képére. Nincs nagyszerűbb példaképe az embernek. Jézus jelleme lenne kívánatos minden élethelyzetben, akár a király, akár a szolga pályáját kell is befutnunk. Ne rangon alulinak és élet idegennek, hanem típus- nak tekintsük Jézus Krisztus jellemét, cselekedeteit!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése