bizonyság

Vagyok
Lélek vagyok a mindenség peremén,
Vatta-puha felhők felett lebegek,
csillag gyúlt szívem legmélyén,
más csillagot én már nem keresek.

Bevilágítom a közelt s távolt,
szórom a fényt, a szeretetet,
ha hozzám hasonló lelkeket találok,
a fényesség legyőzi a sötétséget.

Rád találtam a komor éjszakában,
szemedben csillagfény ragyog,
együtt szállunk az örökkévalóságban,
fényünk a szeretet lángjával lobog

 Áldott legyen a szív, mely hordozott, és áldott legyen a kéz, mely felnevelt. Legyen áldott eddigi utad, és áldott legyen egész életed

Legyen áldott Benned a Fény, hogy másoknak is fénye lehess.

Legyen áldott a Nap sugara, és melegítse fel szívedet, hogy lehess meleget adó forrás a szeretetedre szomjasoknak, és legyen áldott támasz karod a segítségre szorulóknak.

Legyen áldott gyógyír szavad, minden hozzád fordulónak.

Legyen áldást hozó kezed azoknak, kik érte nyúlnak.

Áldott legyen a mosolyod, légy vigasz a szenvedőknek.

Légy te áldott találkozás Minden téged keresőnek.

Legyen áldott immár minden hibád, bűnöd, vétked.

Hiszen aki megbocsátja, végtelenül szeret téged.

Őrizzen hát ez az áldás fájdalomban, szenvedésben.

Örömödben, bánatodban, bűnök közti kísértésben.

Őrizze meg tisztaságod, őrizze meg kedvességed.

 Őrizzen meg Önmagadnak, és a Téged szeretőknek

 "Uram,

azt a kegyelmet kérem tőled, hogy testvéreimnek adhassam mindazt a szeretetet, melyet neked szeretnék adni, azt kérem, hogy eméssz fel engem szereteteddel, add meg nekem, hogy mások javát szolgálhassam, főként azokét, akiket senki sem szeret, akik nem szeretetre méltók.
Add meg nekem, hogy szeressek akkor is, amikor engem nem szeretnek, add meg nekem, hogy szeressek, amikor nem hiszek mások szeretetében. Add meg nekem a felismerést, hogy minden seb, hozzád tud és akar emelni. Semmi és senki, egyetlen teremtmény se legyen képes elválasztani tőled.
Add meg nekem, hogy megértsem az eseményeket, s hogy úgy éljek, mintha ma este meg kellene jelennem előtted. Ó, Uram, tedd, hogy így legyen!"
/Lisieux-i Kis Szent Teréz/

Uram szabadíts meg
Szabadíts meg,
a kétségbeeséstől, mert nem bírok mozdulni;
a bánattól, mert elfelejtek örülni;
az árulástól, mert egyedül maradok;
A kísértéstől, mert elveszítem az eszem;
a keménységtől, mert nem lesznek érzéseim;
az átkoktól, mert nem védekezhetek ellenük;
A megaláztatástól, mert nem nézhetek az emberek szemébe;
a dühtől, mert kárt teszek másokban;
a szeretettől, mert fájdalommal jár!
Csak össze-vissza beszélek,
inkább legyen meg a Te akaratod!

Kérés
Úr Jézus! Látod, hogy sokszor mennyire elfáradok, hogy nem látom munkám gyümölcsét, hogy sokszor feleslegesnek érzem szolgálatomat. De tudom, hogy nem hiába vagyok még itt, feladatom van még. Kérlek, mutass utat nekem, hogy meglássam helyemet, küldetésemet, és örömmel teljesítsem azt. Légy közbenjáróm az Atyánál, hogy imáim meghallgatásra találjanak.
Ámen.