NOVEMBER 7. Gyötrődés a gyülekezetért 2Korinthus 7,5–7 Elég sok lehangoló ismeretünk lehet a korinthusi gyülekezetről. Akár azt is gondolhatnánk, hogy nem hozott túl sok dicsőséget Krisztus nevére. Annál inkább meglepő lehet, hogy Pál már-már érthetetlenül könnyen lelkessé válik néhány róluk kapott biztató hír nyomán. Mi lehet ennek a magyarázata? A magyarázat egyik fele bizonyosan abból indul ki, ahogy hordozta magában ezt a közösséget. Nem hátat fordítani akart nekik, hanem egyik legfontosabb szívügyének tekintette lelki növekedésüket, helyreállásukat, meg- szentelődésüket. Ennek érdekében mindenkor imádkozott értük, leveleket írt nekik, elküldte hozzájuk munkatársait. Gyötrődésének nem egyszerűen csak az okozói voltak, hanem tudatosan is vállalt, céllal vállalt részesei. Amennyi- re ezt ember teheti, igazi közbenjárójuk volt Isten előtt. Aki ennyire és így vállalja a közösséget más hívőkkel, az sokkal érzékenyebbé válik Isten cselekvő könyörületével szemben, de az általa „képviseltek” iránt is. Sokkal jobban érzékeli és értékeli a talán aprónak tűnő, de jó irányú változásokat. Sok- szor, de inkább folyamatosan szükségünk lenne ma is erre a lelkületre.  Az üdvösség alapja 2Korinthus 5,17–21 A heti elmélkedések végén nem lenne jó, ha valakinek az lenne a benyo- mása, hogy talán fordítva ülünk a lovon. Vagyis üdvösségünk nem azért van, mert mondjuk, hogy van. Nem is azért, mert rendíthetetlenül bizonyosak vagyunk benne, és erről beszélünk is. Más a forrása. A biztos alapja nem bennünk, emberekben van. Nem abban, amit mi teszünk, mondunk, vagy éppen nem teszünk, hanem amit Isten tett, illetve amit éppen ezért nem tett. Amit nem tett Isten: nem tulajdonította a világnak (nekünk, embereknek) a vétkeit, pedig teljes joggal tulajdoníthatta volna. Amit megtett Isten: megbékéltette a világot önmagával. Ennek a módját is ő határozta meg és vitte véghez: „aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk”. Mindezzel pedig Krisztusban egy új fejezetet nyitott számunkra. Istennek ez a minden képzeletet meghaladó lépése napjainkban is látványosan megmutatkozik minden vele megbékélt ember életében. Új teremtés lesz. Ahol ilyen értelemben új jön létre, ott az nem maradhat rejtve: megváltozott életek jelzik Isten újjáteremtő munkáját.