verses bizonyság

Dühödt, halálos harcban

Tekints meg, óh, Uram, mert gyötrelemben vagyok, az
én belső részeim elepedtek, elfordult az én szívem én
bennem: mert ellened rugódoztam: ott kinn fegyver pusztít,
otthon halál vagyon."
Jeremiás siralmai I. 20.

Ott kinn a fegyver pusztít s dúlva dúl,
Süketült szívvel meglesem,
Hova szaladjak szemet behunyva,
Halálról más halálra borulva
Gonoszul és fegyveresen:
Ott kinn a fegyver pusztít s dúlva dúl.

Tátongó puszták strucc-madaraként
Rosszalkodok, futok, csalok:
Elfordult az én szivem énbennem
S úgy kell magammal is verekednem,
Miként egy följáró halott,
Tátongó puszták strucc-madaraként.

Magam utálván mást is gyilkolok
S mások lándzsáját keresem,
Ki elvesztette magát és utját,
Szememet vér-patakok befutják
S én rohanok fegyveresen:
Magam utálván mást is gyilkolok.

Fölöttem az Ég oly igézetes,
Oly változatlan a világ,
Mint fegyvernek s halálnak előtte,
Mint mikor még nem hulltak belsőmbe
Epesztő dög-matériák:
Fölöttem az Ég oly igézetes.

Tekints meg engem, tekints meg, Uram,
Ejtesd el bolond fegyverem
S ha mindenek ellen vad düh kínoz,
Fektess le szépen halottaimhoz,
S arcomat hozzád emelem,
Tekints meg engem, tekints meg, Uram.

Hogyan lehetsz jobb ember?
Bizony az ember
utálja beismerni,
hogy az ellenségeinek
van valami igaza.

Ha esetleg
mégis megteszi,
és jobb emberré - Isten figyel -
válhat az a valaki!
(Erdős Pál Attila)

Katzee-- Betakar

Amikor úgy érzed, megszűnt a világ.
Amikor úgy érzed, minden messze szállt.
Amikor úgy érzed, magányod megfojt,
az Úr mindig kinyit egy kaput.

Szent keze megfog, betakar,
biztosban tart az a kar.
Mert Ő minden fájdalom között,
sebeket bekötözött.

Ha úgy érzed, megcsalt a világ.
Elhagyott minden jó barát.
Nyisd ki szemed, és lásd a csodát:
az Úr eltörli szíved bánatát.

Szent karja bizton betakar.
Elhordja terhed, gondodat.
Nagy kegyelme úgy simogat,
megtartja a sírókat.

Állj elé hát, légy merész.
Az Úr előtt minden bűn elvész.
Fogadd el hát, kinyújtott kezét,
hogy árassza rád nagy kegyelmét