verses bizonyság

Uram, kérlek hallgasd meg imám,
Nyisd meg kérlek szíved,
S fordítsd reám orcád.
Tekints le kérlek a szenvedőkre,
És ne rejtsd magad el előlük,
Adj gyógyírt megsebzett szívükre.
Mert Nélküled az Élet Sivár pusztaság,
üresség,
Nem nyújthat Reményt más,
Csak Te, s a Szeretet,
Mely belőled fakad,
Mint a Föld és mint az Ég.
Ne hagyd kérlek Uram,
Hogy szenvedjen a gyermek,
S ne hagyd Uram azt,
Hogy a keserűség,
s bánat Betöltse a szíveket.
Add Uram, hogy életünket
Vezérelje a Szeretet,
Add, hogy Fiad szent fénye
Betöltse életünket.
S mielőtt még imám bevégzem,
Istenem el kell mondanom:
Nagyon szeretlek Téged!
Ámen

Egy bárányfelhőn tiszta szívvel üldögélve,
Rajzolok egy szívecskét a gyémánt kék égre,
Az Úr itt lakik mélyen a szívemben...
Így megtennem, semmit sem lehetetlen...!

A Madarakkal repülök s szárnyalok szabadon,
S közben az angyalok mennyből jövő dalait hallgatom,
Az Úr itt lakik mélyen a szívemben...
Így megtennem, semmit sem lehetetlen...!

A Szivárvány színein csúszdázom a nappalsugarakkal,
S együtt szökkenek a réten az erdei vadakkal
Az Úr itt lakik mélyen a szívemben...
Így megtennem, semmit sem lehetetlen...!

Az éjt a csillagokkal együtt, a sötét égbolton világítva töltöm,
A réten a virágok ezerszínű ékes ruháját magamra öltöm,
Az Úr itt lakik mélyen a szívemben...
Így megtennem, semmit sem lehetetlen...!

Az erdő bölcs fáit napsugárként lágyan simogatom!
A határt hópehely ként fehér lepellel betakarom,
Az Úr itt lakik mélyen a szívemben...
Így megtennem, semmit sem lehetetlen...!