2011. szeptember 13., kedd

verses bizonyság

Jézussal élek
Életemben mindig itt volt mellettem,
szeretetből hiányt sose szenvedtem.
Róla immár nem veszem le szememet,
tudom, boldog nélküle nem lehetek.

Kiürítve szívemet és kezemet,
eldobáltam Érte minden szemetet.
Őmellette úgy ölel a szeretet,
jóságosan hullajt rám bő kegyeket.

Figyelmemet csakis Reá szegezem,
akaratát Őáltala keresem.
Napjaimat Vele együtt tervezem,
mit felém nyújt, bizalommal elveszem.

Fölfedezek különféle jeleket,
Szentírásban Tőle kapok levelet.
Mondandóját fél vállról én nem veszem,
kéréseit mindenkoron megteszem.

Botladozom, néha - néha elesem,
menedékem a szívében keresem.
Jönnek sötét, óriási fellegek,
gondoktól és fájdalmaktól szenvedek.

Viharokban dédelgeti lelkemet,
vállaimról leveszi a terheket.
Nehézségben megfogja a kezemet,
törölgeti könnytől ázott szememet.

Nála mindig nyugalomra lelhetek,
kegyelméből békességgel telhetek.
Vele soha nem álmokat kergetek,
üdvösséget csak általa nyerhetek.  Kurczina Terézia



Isten mindenben
Ameddig én Debrecenből Budapestre értem,
Isten létét mindenekben felfedezni véltem.
Megteremtett szép világnak élveztem látványát,
útitársam halk szavában megleltem jóságát.

Az olajfák illatában áradt rám kegyelme,
melengető napsugárban személyes figyelme.
Ugrándozó kis nyulacskák hirdették jókedvét,
legelésző birkanyájak korlátlan türelmét.

Mozdulatlan vízfelület rejtette nyugalmát,
elsuhanó tájak által felfedte nagyságát.
Enyhe szélben megérintett simogató keze,
kéklő égből biztatóan nézett le rám szeme.

Mélyre hajló fűzfaágak mutatták irgalmát,
váltakozó erdők, mezők végtelen hatalmát.
Zöld ezernyi változata tükrözte szépségét,
rózsaszín sok árnyalata üde gyöngédségét.

Tarkabarka nyári réten járt sokszínűsége,
pipacstenger virágában volt bőkezűsége.
Hófehér habos felhőkben látszott tisztasága,
égig érő sudár fákban határozottsága.

Szelídségét észrevettem sétáló őzekben,
életet adó erejét csipogó fészkekben.
Kitartása lenyűgözött köröző sasokban,
dicsősége felvillant a tüzes napkorongban.

Összetartó gólyapárban megjelent hűsége,
terméketlen agyagföldön óriás türelme.
Felröppenő galambokban élt egyszerűsége,
teremtmények összhangjában a nagyszerűsége.  Kurczina Terézia



Szentháromság
Szentháromság, bizton tudom,
a hit, mivel megláthatom:

Az Atyát, ki megteremtett,
mert kezdettől már szeretett.
Kínál örök boldogságot,
amit Nála megtalálok.

Megkapok én mindent Tőle,
életemnek Ő az őre.
Nincsen bennem már félelem,
tenyerén van az életem.

Gondolt rólam rég valamit,
s megmutatta az álmait.
Elküldötte hozzám Fiát,
jóvátenni bűnt és hibát.

...

S Jézus eljött, hogy megváltson,
mennyországba bejuttasson.

Barátom és bizalmasom,
végigkísér az utamon.
Vele járva felismerem,
életemben mit kell tennem.

Szelíden kér, nem követel,
maga mellől nem enged el.
Vele mindent megbeszélek,
bűneimből Hozzá térek.

Táplálékul adja Magát,
elfogadom, mint jó barát.
Meghittségben élek Vele,
áldott legyen az Ő Neve!

...

Mindig velünk van a Lélek,
Jézusommal ezért élek.
Mindkettőnket Ő irányít,
mimellőlünk sosem tágít.

Tanít engem imádkozni,
az Istenre hagyatkozni.
Szomorkodom, megvigasztal,
elárasztván sok malaszttal.

Hogyan éljek, mindig súgja,
mi jó nekem, jobban tudja.
Bátorságot belém Ő önt,
választáskor bennem Ő dönt.

Megerősít gyöngeségben,
jelen van a földön, égben.
Betölti a nagyvilágot,
Vele jóra rátalálok.

Atya, Fiú és Szentlélek,
Szentháromság, Neked élek!  Kurczina Terézia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése