bizonyság

NE ALUDJATOK!!
“De mindezt valóban tegyétek is, mert tudjátok az időt, hogy itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk:  ¹²az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.” Róm 13, 11-12
Fel kell ébrednetek az álomból. Az álomból való felébredésnek a képe az elmúlt évtized filmművészetének talán a legkidolgozottabb képévé vált. Gondoljunk csak a Mátrixra, vagy pedig az új sikerfilmre, az Eredetre.
“Do this, knowing the time, that it is already the hour for you to awaken from sleep; for now salvation is nearer to us than when we believed. The night is almost gone, and the day is near Therefore let us lay aside the deeds of darkness and put on the armor of light.” Romans 13, 11-12
You must arise from your dreams. The picture of the awakening plays a particular significance in the art of recent movies. We may mention the Matrix and the last super-production, the Inception.
Ezek a filmek azonban éppen az ellenkezőjét sugallják, annak amint Pál apostol mondott. Az álom jó, az álom kell, az álom megóv a szürke valóságtól. A létezés nehézsége egyszerre szertefoszlik az álom valóságában. Gondoljunk csak a Mátrix álomból ébredt nyálkás emberkéire. Nyomorult életük volt a gépek által generált álmaikban, de sokkal inkább azok nélkül Természetesen lázadtak a valóság birtoklásáért, de nem tudom, hogy a filmvásznon kívül az ember képes-e egy ilyem bátor tett végrehajtására. Tudatosan félre lökni a jót a teljesen valósnak tűnő álmot és a rosszabbat, a valóságot választani.
Pál arról beszélt, hogy maga a földi élet egy álom, amiből fel kell ébredni. Nem hiszem, hogy az egyébként nagybecsű filmek után bárkinek is lenne kedve bármilyen álomból felébredni. Az álom, még ha generált, irányított, tömeg manipuláción alapuló, akkor is foggal, körömmel akarunk hozzá ragaszkodni. Nem akarunk felébredni.
Helyre kell tennünk azonban valamit.  Az amire felébredünk Isten országában az nem egy nyálkás fülke nyomasztó, magánya lesz. Nem annak az érzése fog körülvenni bennünket, hogy valaki végtelenül átvert bennünket, hanem azt foglyuk érezni minden porcikánkkal, hogy de kár, hogy nem ébredhettünk fel előbb. Ezt a másfajta valóságot, ezt a jobb világot a keresztyén ember már az életében megtapasztalhatja, s azért mert a kegyelem közel van és ébresztget minket. Nem kell félni felébredni, egyáltalán nem szürke a keresztyén ember valósága…
Nem kell túl filozofálni ezt a dolgot. Egyvalamivel azonban tisztában kell lenni, nem lehet összemosni a két dolgot, az álmot és a valóságot. Ahogy nem lehet bemenni „bűnös kézzel”, „lábbal és szemmel” a mennyek országába, úgy higgyük el, alva járva sem találhatjuk meg az oda vezető utat!