ígei bozonyság

AUGUSZTUS 10. A jelképes tettek jelentősége Ezékiel 12 Szórakoztató gyerekjáték a szembekötősdi. Vicces, amikor bekötött szemű gyerekek próbálják megetetni egymást joghurttal. De tragikus, amikor Isten népe „játszik” ehhez hasonlóan. Az engedetlenség vakká, süketté teszi az embert. Azt képzeli sokszor az ember, hogy Istent becsaphatja. Nem láttam, nem hallottam semmit, ebből nem lehet baj, gondolja sokszor az ember. Isten követése szabadon választható, de ha valaki az ő útját választotta, már kötelezettségei is vannak. Isten látó szemeket és halló füleket adott gyermekeinek. Akik süketek voltak, ma már hallják a jó pásztor hangját, és követik őt. Akik vakok voltak, Isten meggyógyította szemüket, és látják a „jeleket”. Olyan jó volna, ha ez így kijelentő módban igaz lenne ránk. Sajnos félek, hogy úgy kell fogalmaznom, hogy láthatnánk és hallhatnánk a „jeleket”. Van helyzet, amikor az ember nem akar látni, hallani valamit, mert esetleg tanúnak hívhatják a bíróságra, és nem akarja a procedúrát vállalni. Emberi viszonyok között is helytelen, de még inkább Istennel szem- ben. Kérjük Isten Lelkét, hogy adjon bátorságot vállalni a látással, hallással együtt járó felelősséget.  „Bennem reménykednek a szigetek” Ézsaiás 51,1–6 Az Úr folyamatosan felszólítja népét, hogy emlékezzenek arra, honnan származnak. Nem kell félniük többé elnyomóiktól, mert az Úrtól kapott szabadítás és üdvösség az egész életükre és az egész világra kiterjed. Isten kiválasztotta őket a népek közül, és áldásával gyarapítja az embert. Isten az ő igazságát nyilvánvalóvá teszi mindenki előtt. Nem titkos tanokat „rejtjelez”, amiket csak néhányan ismerhetnek meg, hanem egyszerűen közli az ő akaratát. Még a bolond se téved el az ő útján (Ézs 35,8). Sok csalódás, emberi próbálkozás után talán képes az ember elfogadni Istent. Népszerűek azon vallások, melyek étkezési, öltözködési szabályokat, önmegtartóztató életet követelnek a tagjaiktól. Szerintük tehet valamit az ember az üdvösségéért. Teljesen hibás gondolkodás, mert Istenünk azt szeretné, ha megadóan beismernénk rászorultságunkat és kudarcainkat, hogy annál jobban örüljünk szabadításának. Isten a karját nyújtja megsegítésünkre, nekünk csak bele kell fogódzkodnunk. A környezetünkben, családunkban lévő összes ember fontos Isten számára. Ragadjunk meg minden lehetőséget, hogy felhívjuk figyelmüket megmenekülésük esélyére!