verses bizonyság

A  VÁSZON

Tisztának lenni Istenem!...Oly tisztaságot adj nekem,

amilyen tiszta ez a len  oltárodon.Kérem Tőled, mert kegyelem;

de azért ne csak kérelem legyen, hanem akaratom

erejéből nyert fegyelem,

Csak Te ismered,  csak Te tudod, milyen gyötrelmes életem,

hány szorongatott helyzeten vergődöm át, míg szennyesem

oly tiszta lehet, mint ez a len oltárodon.

Oly szeplőtlen és erős,hogy a fehérbe öltözött sereg között

legyen helyem - ha elfogadod szolgálatom.

Nekem már az üdv is kevés;nem riaszt vissza a szenvedés.

Még ha tízezer életem lenne: - az is a Tiéd.

Várakozásom, Istenem,már nem  az időbe vertem -

menyegzős ruhám és szívem  a Bárány vérében fürdetem.

Nem vonz engem sem micsodás  vigasztalás.

Amit kívánok, az csak egy:hogy a teremtett világ iránt megváltói szeretet

egyaránt lángoljon bennem-az időben és a végtelenben -

Úgy kövesselek ,hogy isteni felelősségedben

osztozzam Veled                 Szabó  Irma

 NE  NYUGODJ  BELE !

Ha azt látod, hogy lelki életed örömhiányos, kiüresedett,

fogytán hited és hálád is vele,ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy gyülekezeted tagjaiban is hűl a szeretet,

nagy része fásult, közönnyel tele,ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy egyházadban is akad kór, s némely tanítás hamis,

hogy alig látszik KRISZTUS élete, ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy fáj e nép, e föld,

hogy, magad sem vagy senkinél különb,

s nincs újulás itt, bárhogy kellene.

ne nyugodj bele„!

Mert könyörögni, sírni lehet itt!

maga a LÉLEK is esedezik,

s minden megbánt bűn semmivé lehet,

ha az Úr veled.   Füle Lajos

KERESZT  ALATT

Uram, én jó akartam lenni, de imádkozva rosszat tettem.

Uram, a szemem jobbra nézett, de  akaratlan balra mentem.

Sírást indultam vigasztalni, de jaj, a szám szitokra állott,

a karom ölelésre lendült, de csattanva az arcba vágott.

Uram: én mindig rosszat tettem, valahányszor csak jót akartam!

Uram: ha én gyémánt vagyok, csiszolatlan miért  Vass Albert

-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,--,

HISZEK

Hiszek-e még a régi hitben, Szent-e előttem még a múlt?

Vagy ami egykor élt szívemben Már mind elkorhadt, megfakult?

A büszke dal, ha újra zendül, Megdobogtatja-e szíved?

- Érzem, a könny hogy pereg szememből,

Hiszek.

Hiszel - e az emberiségben,Hogy van nagy hivatás még ?

S mit ki nem vitt sok ezer-éven Kivívja egy új nemzedék?

Kimúl a szolgaság, a vakhit, Bilincset törnek a nemzetek?

- Érzem, szememből villám csap ki.

Hiszek.

Mondd, hiszel - e a földi létben,  Hogy méltó küzdelemre még?

Hogy nem bolyongunk örök sötétben, S jóságos a hatalmas ég?

Hogy a nagy mindenséggel szemben Nem kell feladnunk a hitet?

- - Sugár ragyog könnyes szememben.

Hiszek.                                              Palágyi   Lajos

KI  AKADÁLYOZHAT MEG ?

Értem, miattam és helyettem

keresztjén nem hiába vérzett.

Ki akadályozhat meg abban,

hogy ezután Jézusnak éljek!

ÍGY LEHETEK

Leszállott az égből a földre,

hogy bűneink itt eltörölje

vére árán, szörnyű keresztjén.

Így lehetek én is keresztyén.

                                              Füle Lajos versei

 PARITTYAKÖVEK

  Néha olyan zűrzavaros minden:

Két lélek néz bennem farkasszemet,

   és a kettő között béke nincsen

   soha, csak győző és legyőzetett,

- két lélek néz bennem farkasszemet.

Máskor meg homályba borul minden:

    van szemem kettő, és mégse látok,

      amelyiket én Dávidnak hittem,

        abban ismerem föl - Góliátot!

- Van szemem kettő, és mégse látok!

 De bármilyen érthetetlen minden,

      életemhez tartozik a párbaj,

       hosszú tűréssel tűri az Isten,

hogy a kettő meddig küzd egymással,

    - életemhez tartozik a párbaj,                                                  

amelynek az a külön szabálya,

hogy vesztesen is újra kezdhetem,

új követ ad parittyámba Isten,

és az új kőben van a kegyelem

- hogy vesztesen is újrakezdhetem!