bizonyság

Silence of LambsA bárányok tényleg hallgatnak!

„Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját… Fülöp beszélni kezdett, az Írásnak ebből a helyéből kiindulva hirdette  neki Jézust.” (ApCsel 8,32.35).                                      
  Édesapámnak voltak bárányai. Azt mondta, hogy ezt a képet, Isten báránya motívumot akkor értette meg, amikor le kellett vágnia a maga által nevelt juhait. Később nekem is volt alkalmam látni egy bárányvágást. Megdöbbentő! Tényleg , meg sem szólal..“Now the passage of Scripture which he was reading was this: ”HE WAS LED AS A SHEEP TO SLAUGHTER; AND AS A LAMB BEFORE ITS SHEARER IS SILENT,
SO HE DOES NOT OPEN HIS MOUTH…” Then Philip opened his mouth, and beginning from this Scripture he preached Jesus to him. ” Acts 8, 32.35My father had a flock. He said, that he understanded this image, the silent Lamb of God, when he had to slaughter his sheeps. Later I had a chance to take part in a slaughter, and the sheep was remained in silent, really.                                                                                                                                                          A csendes hallgatása és a nézése életem végéig belém égette magát. Városi gyereknek az ilyesmi tényleg újdonság. Viszont abban a korban lehet, hogy mindenki számára beszédes volt, vagy beszédesebb.                                                     Az etióp kincstárnok talán ismerve ezt a képet megdöbben: van még egy olyan lény, aki nem küzd, amikor kioltják az életét? Ember képes arra, hogy ilyesmit megtegyen? Én követni akarom őt! Az első víznél meg akarok keresztelkedni.                                                                                                                                                           Mennyire csodálom, hogy valaki, a fél világot átutazza azért, hogy halljon Istenről, egy fél vagyont kifizet, hogy olvashassa Isten igéjét! Ezek után, ha azt olvassa, hogy Isten még ezeknél is nagyobb áldozatot hozott érte, az ő üdvösségéért, akkor szinte evidens, hogy úgy reagál, ahogyan a kincstárnok. Manapság, amikor nem kell világokat átutazni, csak a falu közepén lévő templomba elmenni, amikor nem kell vagyonokat fizetni azért, hogy olvassuk Igéjét, sőt a legtöbb polcon ott is van a világ legnagyobb bestsellere, hasonló az emberek reakciója? Pedig sokkal kényelmesebb közelségben érezhetjük magunkat az Üzenethez. Vagy pont ezért vagyunk ennyire közömbösök? Vagy a bárány csendjének a képe olyan távoli a mostani embereknek?                                                                             
  „Mert mindaz, aki kér, kap; aki keres, talál; és aki zörget, annak megnyittatik.” Lk 11,10 Az az üzenete számomra ennek a történetnek, hogy aki buzgón és akadályokat nem ismerve kutatja Isten igazságát, az biztos lehet abban, hogy Isten küld embereket, akin keresztül megértheti a tanítást. Hiszen az egész történeten ez a távolról érkező és nagy akadályokat leküzdő feszültség húzódik végig. Nem csak a kincstárnok részéről. A Szent Szellem küldte Fülöpöt egy néptelen útra (26), ahol utol kellett érje a hintót futva (30).                                                                      
 Megtörtént húsvétkor az a hatalmas csoda, hogy Isten báránya szó nélkül és csendben vállalta, hogy emberek keze által halljon meg. Ha Isten erre képes volt, akkor ehhez képest eltörpül a kegyelemnek az a csodája, hogy aki kutatja, keresi, kívánja Isten igéjét, annak Szent Szellem küld magyarázókat és elrendezi az útját annak, hogy valóban Istenhez találjon. „Hiszen már kitöltetet a Szent Szellem reátok.” Mondja az Isten igéje.