bizonyság

Simon! Jónának fia! ---ELKÜLDVE ---2011—05—27--
Jobban szeretsz-e engem ezeknél? János 21,15
Uram!
Szegény Pétert megrohamozták az emlékek.
Ehhez hasonló gazdag halfogáskor hívtad el ugyancsak a
Genezáret-tava mellől. Ragyogó emlék! Parázs is volt a
tóparton. Kísértetiesen ugyanúgy izzott, mint a főpap
udvarán azon a szörnyű éjszakán. Rettenetes emlék!
S most ajkadon a kérdés arra az elbizakodott
hetykélkedésére emlékezteti, amikor önmagát
tanítványtársai fölé emelte. Megszégyenítő emlék! De
mind az öröm, mind a könny, mind a szégyenpír veled
kötözi össze őt. Veled, akit valóban szeretett. Így
írom egyszerűen: szeretett. Mert most már nem mérte
szeretetét más emberek szeretetéhez.
Uram!
Kérdésed bennem is emlékeket ébreszt. Mindegyik hozzád
kerget. Ingadozásom - sziklaalakodhoz. Eltántorodásom
- megtartó hatalmadhoz. Bűnöm - kegyelmedhez.
Hűtlenségem - örök állhatatosságodhoz. Hideg szívem -
szerelmed tüzéhez. Szeretlek, Uram! Így mondom.
Tudatosan tartózkodom a nagy, föllenező emberi
szavaktól. Szeretetemet nem akarom jelzőkkel
cicomázni. Csak megnyitom előtted szívemet. Te olvasd
ki belőle e vallomásom igazságát.
Az Úrhoz menekülök. (Zsolt 11,1a)
Tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az
minket is feltámaszt (2Kor 4,14)
Mk 16,1-8 -- 1Kor 15,1-11 -- Mt 28,1-10
Krisztus mondja: "Halott voltam, de íme, élek
örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol
kulcsai." (Jel 1,18)
Mk 16,1-8
Zsolt 118,13-24    --I  G  --