bizonyság

Tűz Tamás
Istenkeresés
Kerestelek. Kezemben fáklya.
Pillám fésűje túrt bele
a laza kontyú éjszakába.

Elrejtőztél. Nyomod se volt már.
Se hang, se fény, se buborék.
Talán előlem bujdokoltál?

Hallgatásod jegében dermedt
csuklómat forgattam feléd.
Így vártam mindennap kegyelmed,

Ilyen sámáni révületben.
Aztán zörrent a holt avar
s ott álltál napnál fényesebben.

-,-,-,-,,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,-,

POPPER PÉTER GONDOLATAI

"Minden emberi kapcsolat az adás és az elfogadás képességén alapul. Addig él, amíg öröm adni és elfogadni."

Gondolati háttér: Az emberi kapcsolatok alapkérdése: Milyen igényeket elégít ki? Újra meg újra adunk és elfogadunk: gondolatokat, érzelmeket, életformát, biztonságot, szexuális örömöket. Krízis akkor keletkezik, ha már nem tudjuk örömmel megadni és elfogadni - egymásnak és egymástól - mindazt, ami életünk egyensúlya szempontjából lényeges. Amíg igazán adni tudunk, nem érezzük áldozatnak, mert öröm számunkra a másik öröme. Amíg adni tudunk, tudunk elfogadni is. Az áldozathozatal érzése, a mérlegelés: ki jár jobban ?; az elfogadást megakadályozó félelem vagy gőg; - ezek jelzik, és egyben okozzák egy kapcsolat válságát, az összetartozás érzésének apályát.

 Dr. Sándorné Manyika 

Szólnak a harangok
Szólnak a harangok,

Hívnak a templomba,
Félretesszük dolgunk
És indulunk oda.

Bármi nyugtalanít,
Vagy háborog szívünk,
A falai között
Kitisztul a lelkünk.

Oly fontos táplálék
Mind, amit ott kapunk,
Utána könnyedén
Tesszük tovább dolgunk.

Kell az a megnyugvás,
Kell a lelki béke,
Csak azzal lesz egész
A testünk épé

 Munkaerőpiac:    

“Amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Ekkor így szólt tanítványaihoz: “Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába.” Mt 9, 36-38

Először sokszor úgy tekintünk saját kis szántóföldünkre, a ránk bízott emberekre, mint a mi magán birodalmunkra. Nem látunk szívesen senkit, ez a mi földünk, mi vagyunk érte a felelősek, s természetesen az esetleges jutalmakat és dicséreteket is mi szeretnénk bezsebelni!                                                                      

Nem szabadna így történnie. Embereket kell hívnunk az aratásba, minél többet, hiszen a sokkal több a munka, mint azt elbírnánk képzelni. Nem kell féltenünk munkánkat, bátran be kell vonni a többi embert, keresztyén felebarátunkat is.

Ha valaki napjainkban szeretne versenyképes állást és biztos jövedelmet választani, akkor a hiányszakmák háza táján kell keresgélnie. A cél az, hogy olyan elfoglaltságot találjon magának, amire feltétlen szükség van. A hiányszakmák azonnali elhelyezkedési lehetőséget, biztosabb állást s természetesen magasabb fizetést kínálnak.

Krisztus is egy hiányszakmáról beszél a Bibliában. Egyfajta mezőgazdasági munkásról, aki azonban nem a szántóföldön, hanem a társadalom mezején tevékenykedik. Az ember aratókról és halászokról, akik Isten mennyei magtárába szeretnék betakarítani felebarátjaikat. S ezek az aratók kevesen vannak; ergo stabil állásuk van, jó fizetésük, rentábilis és megbízható munkahelyük. A mai világban ki akarna önszántából felhígítani egy ilyen jól menő munkaterületet…

A Bibliából kitűnik, hogy nem Isten forszírozza a munkaerő bővítését. Krisztus azt mondja, hogy maguknak a munkásoknak kell segítőket kérni a munkába. Nekik kell eljutni addig, hogy az általuk „birtokolt” területet felosszák, elosszák egymás között. Az Isten szántóföldjén nem a bérek, hanem a termés van a középpontban! Két nehézséget látok jelen pillanatban ezzel kapcsolatban!

Másodszor a keresztyénség napjainkra ugyanúgy gépesítetté válhat, mint bármilyen más munka. A technika, tömegtájékoztatás, projektorok, blogok, internet, TV és rádió Istentiszteletek, sokszor a munkások számát hivatottak visszaszorítani. Az egyház azonban amennyiben felelősen és Krisztusian gondolkodik, akkor nem a létszámleépítés, automatizálás, hanem a „foglalkoztatás” talajára kell helyezkedjen.

A világ úgy tekint erre, mint elhibázott és gazdaságtalan lépésre, ám Krisztus tisztában van a nehézségekkel. Nem vétlenül beszél, új munkaerő kereséséről, illetve annak Istentől való elkéréséről!   

 Van felvétel az Isten szőllös kertjébe, munkásokat ma is keres, lépj be a csapatba!!                                          

Az életkor nem számít, öreg nyugdíjas is lehetsz, akkor is szükség van rád!!                                                 

 „…Jöjj el, vár a szőlő: jöjj, jöjj, jöjj! Nincsen már sok idő, jöjj, csak jöjj! Minden munkás kevés, s jő a dél, mikor munkád jutalmáért vár a bér! Oly sok munka végezetlen és tereád vár! Sok vessző még megnyesetlen s tizenegyre ját! Pedig így nem hoz gyümölcsöt, mit az Atya vár. Jöjj velünk a szellőbe el: odakünn ne állj